Több mint tíz év építkezés után Kína elindította a Jiangmeni Földalatti Neutrínó Kísérletet (JUNO) (Jiangmen Underground Neutrino Experiment). Ez a létesítmény 700 méterrel egy hegy alatt található, központjában egy 20 000 tonnás folyadékszcintillátor tartállyal, amelyet egy 44 méter mély vízmedence vesz körül. A detektor egy 35,4 méter átmérőjű akrilgömbből áll, amelyet egy 41,1 méteres acélváz tart, és több mint 45 000 fényérzékelő cső veszi körül.
Miért ekkora a felhajtás?
A speciális folyadék, amely szinte teljes egészében alkilbenzént tartalmaz – ez a mosószerek és hűtőközegek alapanyaga –, ionizáló sugárzás hatására fényt bocsát ki. Ha egy neutrínó áthalad a tartályon, hidrogénatomokat üt ki, így keletkezik annyi fény, amelyet a detektorok már érzékelni tudnak. Ehhez létfontosságú, hogy a JUNO a közeli atomerőművek neutrínótermelését is felhasználhatja.
Miben bíznak a kutatók?
Elsődleges cél, hogy jobban megértsük, miért nehezebbek egyes neutrínók a többinél, így pontosabban besorolhatóvá válnak az egyes neutrínótípusok. A sikeres tesztek után már japán, amerikai, európai, indiai és dél-koreai kutatók is bekapcsolódnak a JUNO kísérleteibe.
