
Titokzatos jeges pengék
A New Horizons űrszonda tizenegy évvel ezelőtt közelről is lefotózta a Plútót, ekkor fedezték fel az első pengés régiókat a Tartarus Dorsa nevű magaslati, egyenlítői hegyvidéken, a Plútó híres szív alakú foltjától keletre. A földi penitenteshez – az Andokban előforduló, akár három méter magas jeges hegyecskékhez – hasonló képződményekről van szó, ám a Plútón ezek sokkal nagyobbak és távolabb vannak egymástól. Hasonló jégformákat a Földön kívül a Merkúron és talán a Marson is találtak már.
Elrejtett világ a sötét oldalon
A New Horizons szonda csak a Plútó egyik oldalán készített nagy felbontású képeket, de infravörös mérések azt mutatják, hogy a túloldali egyenlítői térségek is metánban gazdagok, így ott is lehetnek ilyen képződmények. Mégis, a sötétebb oldalon készült képek túlságosan homályosak ahhoz, hogy a jegeket közvetlenül is láthassuk.
A szakértők azonban közvetett nyomokat keresnek: a felszín „rücskössége”, vagyis az egyenetlen felület miatt sötétebbnek tűnik a fényviszonyok következtében. Különösen fontos kiemelni, hogy az ilyen, pengékkel borított domborzat hangsúlyosan sötétebb árnyalatot ad vissza, még akkor is, ha a konkrét jégcsúcsok nem láthatók.
Számítások és következtetések
A kutatók hat különböző régiót vizsgáltak meg, beleértve a már ismert „pengés vidéket” és a feltételezett, túloldali területeket is, majd egy matematikai modell segítségével összevetették a felszín fényességét a durvaságával. A vizsgált sötétebb, metánban gazdag oldal átlagosan kétszer annyira durva, mint a már lefotózott rész.
Ebből adódóan feltételezhető, hogy a pengés régiók egy 60%-os sávban húzódnak a törpebolygó egyenlítője mentén – ez körülbelül ötször akkora terület, mint az USA szélessége –, többségük pedig a Plútó eddig kevéssé vizsgált sötét oldalán található. Mégis, nem világos, hogy ez a sáv összefüggő vagy mozaikos.
Metánjég és a Plútó évszakai
A pengés domborzat kialakulását a hosszú távú metánkondenzációs és -szublimációs ciklusok szabályozzák, amelyek a Plútó évszakaitól és pályájától függenek. Ahhoz, hogy végre egyértelmű bizonyítékot szerezzünk ezekről a különleges képződményekről a sötét oldalon, újabb űrszonda-misszióra lenne szükség, de jelenleg csak az ilyen közvetett megfigyelések adhatnak támpontot.