A sejtszintű öregedés első részletes atlasza
Az egyik legnagyobb áttörést most a Rockefeller Egyetem kutatóinak munkája jelenti, akik először készítették el az öregedés sejtszintű térképét. Egérmodelleken, három életkorban – 1, 5 és 21 hónapos korban – 21 különböző szervből összesen közel 7 millió sejtet vizsgáltak meg, hogy feltárják, mely sejttípusok szenvedik el a legnagyobb változásokat az életkor előrehaladtával, és milyen tényezők gyorsítják vagy lassítják ezt a folyamatot.
Az eredményekből kitűnik, hogy az öregedés nem véletlenszerű biológiai hanyatlás, hanem egy összehangolt, testszerte zajló folyamat, amelyben a sejttípusok és a szervek egymással összhangban változnak.
Egyszerű módszer, hatalmas adatmennyiség
Egyúttal egy új laboratóriumi módszert is finomítottak, amellyel egészen precízen, egyesével lehet elemezni a sejtek állapotát: a single-cell ATAC-seq technika megmutatja, mennyire aktívak és hozzáférhetők a génjeik, ami jól tükrözi a sejtek funkcióját. A csapat 1 800-nál is több sejttípust azonosított, köztük olyan, eddig rejtett csoportokat, amelyeket még senki sem írt le részletesen.
Az öregedés korábban kezdődik, mint gondoltuk
Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy az öregedés inkább a sejtek működését befolyásolja, és kevésbé érinti a sejttípusok mennyiségét. Most kiderült, hogy a sejtek aránya jelentősen változik: bizonyos izom- és vesesejtek száma gyors csökkenést mutat, miközben az immunsejteké jelentősen megnő. Ezek a változások már fiatal felnőttkorban, öt hónapos korban elkezdődnek, így az öregedés nemcsak az élet vége felé indul el. A sejtek közötti változások ráadásul szinkronban mennek végbe több szervben is – ez erősíti azt a feltételezést, hogy a szervezetben keringő közös jelek irányítják a test öregedését.
Nemi különbségek és genetikai „forrópontok”
Meglepő módon az öregedéssel összefüggő sejtváltozások mintegy 40 százaléka eltér férfiaknál és nőknél. Nőstény egereknél például jóval nagyobb az immunrendszeri aktivitás, ami akár magyarázatot adhat a nők körében gyakoribb autoimmun betegségekre.
A kutatók a sejtmagban lévő DNS-hez való hozzáférés változásait is feltérképezték 1,3 millió régióban, ebből 300 000 helyen találtak életkori változást, több mint 1 000 régió pedig több sejttípusban is egységesen átalakult. Sokuk az immunrendszer működésével, gyulladással vagy őssejtekkel függ össze.
Új remény az öregedés elleni harcban
Az új, sejtszintű öregedés-térkép egyúttal arra is lehetőséget ad, hogy célzott terápiák fejlesztésével egyszerre több szerv is megfiatalítható legyen. Az eredmények alapján például bizonyos immunmolekulák, úgynevezett citokinek állhatnak a szinkronizált öregedés hátterében, ezek gyógyszeres szabályozása lassíthatná az egész szervezet hanyatlását.
A teljes atlasz nyilvános, így mostantól minden kutató előtt ott a lehetőség, hogy új módszereket fejlesszen ki az öregedés visszafordítására vagy lassítására.</final
