
Lassú földcsuszamlások titka
A rengések hagyományos értelmezése szerint a földlemezek összepréselődése évszázadokon vagy évezredeken át feszültséget halmoz fel, ami egy pillanat alatt szabadul fel földrengés formájában. Ezzel szemben a mintegy húsz éve felfedezett, úgynevezett lassú földcsuszamlások (slow slip event, SSE) esetében évekig, hónapokig gyűlik az energia, és az elmozdulás néhány centiméteres, napokon vagy akár hónapokon át tart. A Cascadia alatti kutatás során azonban kiderült: ugyanaz a törésvonal akár órák múlva is újra elmozdulhat, vagyis a feszültség pillanatok alatt visszatér.
A Nap és a Hold gravitációja, valamint a tengervíz súlyának apró változásai is kimutathatóan befolyásolják, milyen gyorsan épül vissza a feszültség – a törésvonal pedig gyakorlatilag azonnal “meggyógyul”.
Kőzetek forró gyógyulása
Ezt a hátborzongató gyorsaságot kísérlettel is igazolták: 500 Celsius-fokon, 1 gigapascal (10 000-szeres légköri nyomás) mellett, zárt ezüsthengerben hevítettek kvarcszemcséket, hogy előidézzék a mély földrengéseket követő állapotot. A hanghullámokkal végzett mérések és az elektronmikroszkópos vizsgálat szerint az ásványszemcsék összeforrtak, mintha villámgyors “törés-ragasztót” használtak volna.
Ez a tapadási képesség – a kohézió – eddig alulbecsült tényező volt a földrengésmodellekben. Könnyen lehet, hogy a sekélyebb törésvonalaknál és a nagy földrengések epicentrumai környékén is legalább ilyen fontos szerepe van.
Új földrengésmodellek kapujában
Most a kutatók újabb támogatást kaptak ahhoz, hogy feltárják a kohézió szerepét a Föld egész földrengéses rendszerében. Az új eredmények azt sugallják, hogy a molekuláris „ragasztás” folyamata akár a több száz kilométer kiterjedésű nagy földrengések viselkedésére is kihat. A tanulmányhoz más intézmények is hozzájárultak, így a Föld mélyének villámgyors “gyógyító ereje” egyre inkább kulcstényező lehet a bolygónkat megrázó eseményekben.
