
Nonprofit szervezetek: elnyomás, megfélemlítés vagy valódi vizsgálat?
A nonprofit szektor egységesen tiltakozik az OpenAI módszerei ellen, mondván, a valódi cél egyértelműen a kritikus hangok elhallgattatása és a nyomásgyakorlás. Mindezek ellenére az Eko nevű, vállalatellenőrzéssel foglalkozó szervezet ügyvezetője, Emma Ruby-Sachs kiemelte, hogy szervezetük több mint 70%-ban egyszerű kisadományokból működik, Musk elleni kampányaik pedig köztudottak. Szerinte az OpenAI lépése nevetséges, egyszerűen megfélemlítésről van szó, nem megalapozott gyanúról.
Nem az Eko volt az egyetlen célpont: a The Midas Project is célkeresztbe került, amely nyíltan a MI-technológia társadalmi hasznát helyezi előtérbe. Alapítójuk, Tyler Johnston teljesen abszurdnak nevezte azt a feltevést, hogy Musk bármilyen kapcsolatban állna szervezetükkel. Megerősítette, hogy semmilyen finanszírozást vagy támogatást nem kaptak tőle vagy köreihez tartozóktól. Sőt, el is határolódtak Musk mesterséges intelligencia cégétől, az xAI-tól.
Kockázatok és mellékhatások: melyik oldal játszik keményebben?
Johnston szerint az OpenAI nyomásgyakorlása már ténylegesen kárt okozott: biztosítók elutasították a Midas Project biztosítási kérelmét, mivel a sajtóban szerepeltek az OpenAI elleni perek kapcsán. Felmerült, hogy a szervezet teljes működését ellehetetlenítik – vagy a szólásszabadság korlátozásával, vagy az anyagi ellehetetlenítéssel.
Más nonprofitok, például a San Francisco Foundation és az Encode szintén hasonló vádakat fogalmaztak meg. Az SFF vezetője rámutatott, hogy az idézést közvetlenül egy olyan kezdeményezésük után kapták, amelyben a kaliforniai igazságügy-miniszternél próbálták akadályozni az OpenAI átalakulását. Az Encode is megkapta az idézést, miután biztonsági szabályozásokat javasolt az MI területén.
Bravúros kontraszt, hogy az Encode – több más szervezettel ellentétben – ténylegesen az OpenAI elleni per egyik támogatója lett, mondván, hogy a cégnek eredetileg nonprofitként kellett volna a közérdeket szem előtt tartania, így etikátlan a modellváltás. Az OpenAI jogi csapata ezzel indokolta az átláthatósági igényt a szervezet iránt, rutinszerűnek beállítva az idézéseket, ám az Encode vezetése szerint ez pusztán ürügy, és valódi célja a kritikusok megfélemlítése.
Külső és belső bírálatok: ki a felelős?
Jogi szakértők megosztottak: van, aki szerint az OpenAI akár ennél durvább eszközöket is választhatott volna – például teljes napi kihallgatást, nemcsak dokumentumok bekérését. Ez akár az őszinte kapcsolatkeresést is alátámaszthatja, noha a széles körű adatbekérés valóban túlzónak tűnhet.
Robert Weissman, a Public Citizen nevű fogyasztóvédő szervezet társelnöke szerint az idézések valójában a leghangosabb kritikus szervezetek magánügyeiben kutakodnak, hogy elriasszák őket a nyilvános megszólalástól. Álláspontja szerint az ilyen támadás inkább emlékeztet egy vérbeli profitorientált cég könyörtelen eszköztárára, mint egy nyílt MI-fejlesztő magatartására. Weissman szerint ez a fellépés egyértelműen megfélemlítő szándékú.
Nemcsak kívülről érkezett bírálat: az OpenAI több jelenlegi és korábbi alkalmazottja is kifogásolta a cég intézkedéseit. Joshua Achiam, a vállalat missziófelelőse hangsúlyozta, hogy az OpenAI csak akkor lehet hiteles, ha őszinte, magas erkölcsi mércét képviselő szervezetként működik – szerinte szét kell választani a vállalati érdekérvényesítést és a közszolgálatot.
Achiam nyilvánosan is felszólalt: szerinte az OpenAI csak akkor tarthatja meg a társadalom bizalmát, ha saját dolgozói is bátran ellent mernek mondani minden, a hatalommal visszaélő döntésnek. Úgy véli, hosszú távon csak akkor válhat nemzetközi szinten is megbízható szereplővé a cég, ha a legkisebb civil szervezet is biztonságban érezheti magát, amikor a nagy MI-birodalommal szemben kritikát fogalmaz meg.
Elon Musk és az online vihar
A vádak felkorbácsolták a kedélyeket: Musk rögtön meglovagolta a helyzetet, amikor megosztotta Helen Toner, az OpenAI korábbi igazgatótanácsi tagjának bíráló nyilatkozatát, amelyben az OpenAI titkolózását és megfélemlítő taktikáit bírálta.
Összességében elmondható, hogy az OpenAI példátlan támadási hulláma újabb szintre emelte a vita hevességét – nemcsak a nonprofit szervezetek és jogvédők, hanem a saját alkalmazottak szemében is kockára tette a cég hírnevét. Most már nem csak Musk elleni küzdelemről van szó, hanem a demokratikus erények és a társadalmi bizalom fenntartásáról is az MI korszakában.