A digitalizáció felerősíti a veszélyeket
Friss kutatások szerint a megkérdezett női újságírók háromnegyede szenvedett el online bántalmazást munka közben, és 42%-uk már személyes támadást is átélt, ami közvetlenül az online zaklatáshoz volt köthető. Ez a szám több mint a duplájára nőtt 2020 óta, amikor még csak a válaszadók ötöde tapasztalt hasonlót. Ráadásul az MI segítségével létrehozott zaklatási formák, például deepfake-tartalmak és manipulált képek egyre inkább elterjedtek: az ilyen támadások már minden negyedik érintettet sújtanak, sőt a jogvédő témákban aktív online tartalomkészítők körében eléri a 30%-ot is.
Veszélyben a közéleti szerepvállalás
A folyamat komoly következményekkel járhat: ha a digitális erőszak és következményei tovább fokozódnak, egyre több nő vonulhat ki a közéletből, ezzel gyengítve a demokráciát és a véleménynyilvánítás jogát. A jelentés szerint az MI-vezérelt zaklatás gyorsan és olcsón gyárthat támadó tartalmakat, ami komoly kockázatot jelent a közszereplő nők számára.
Felszólítás cselekvésre
A szakértők szerint erőteljes jogi és technológiai lépésekre van szükség: szigorúbb szabályozásra, a techcégek fokozottabb felelősségvállalására, hatékonyabb védelmi szabályokra és támogatási rendszerekre. Ráadásul kutatásra és adatgyűjtésre is szükség van ahhoz, hogy nyomon követhetők legyenek a tendenciák, és bizonyítékokon alapuló döntések születhessenek.
A legfontosabb kérdés még mindig megválaszolatlan
Ennek ellenére nem látszik, hogyan lehetne megállítani a tendencia erősödését. A most záruló, a nők elleni erőszak ellen meghirdetett 16 napos nemzetközi kampány is kiemelten koncentrál a digitális bántalmazásra, új stratégiákat és válaszokat keresve – de a leghatékonyabb védelmet jelentő eszközök, szabályok és intézmények még mindig hiányoznak.
