Kakadutánc: a mozdulatok közelről
Egy ausztrál kutatócsoport több mint 45 táncoló kakaduról készült videót elemzett, amelyeket gondosan válogattak a YouTube-ról, Facebookról és TikTokról. Minden klip egy-egy családban élő, zenére mozgó madarat mutatott be, legalább két, jól látható táncmozdulattal. A táncoló etogram kidolgozásához korábbi tudományos definíciókat és Snowball mozdulatait vették alapul, köztük a legismertebb 16 mozgást. Mindazonáltal sikerült 30 egyedi kakadutánc-mozdulatot azonosítani, például fej-láb szinkront vagy félkörívben fordulást, amelyek közül némelyek csak egy-egy példánynál jelentek meg.
Minden kakadu táncol, de nem ugyanúgy
A Wagga Wagga állatkertben végzett kísérlet során három különböző madárfaj hat egyedét figyelték zenei, podcast- és zene nélküli környezetben. A táncolás a 21 kakadufajból tíznél jelent meg; a leggyakoribb volt a lefelé mozdulat (50%), ezt követte az oldalra lépés (43%). Érdekes, hogy szinte minden madár kialakította saját stílusát: néhány, például a sárgabóbitás kakadu, kizárólag rá jellemző mozdulatokat is bemutatott. Egyes mozdulatok kifejezetten ritkák, főként azok, amelyek kizárólag a szárny használatán alapulnak.
Tánc vagy ismétlődő kényszer?
A kutatók kizárták, hogy a tánc pusztán sztereotip viselkedés lenne, mint a tolltépés vagy az önsértő mozdulatok. A kakadúk tánca tudatos és változatos, gyakran látványos udvarlási rituálékra emlékeztet. Következésképpen a táncolás szinte biztosan összetett kognitív és érzelmi folyamatokra utal, melyek a madarakat az emberekhez hasonlóan érzékennyé teszik a zene és a ritmus iránt.
Zene, mint boldogságfaktor
A táncoló madarak nem feltétlenül akarnak gazdáiknak imponálni, inkább maguknak és a zenének élnek. Bár további kutatások szükségesek, bizonyos, hogy a zene és a tánc javíthatja a fogságban élő kakadúk jólétét – így újabb okunk van arra, hogy időnként bekapcsoljuk nekik Aviciit vagy a Backstreet Boyst.
