Az októberi csúcs háttere
A kutatók szerint az úgynevezett Sharktober – amikor Észak-Amerika nyugati partjain megnő a cápatámadások gyakorisága – Hawaii-on is létezik. Itt is a főszereplők a nagytestű tigriscápák (Galeocerdo cuvier), amelyek ekkor hozzák világra utódaikat a szigetcsoport környékén. 1995 és 2024 között összesen 165 nem provokált cápatámadást jegyeztek ott, ezek 47%-áért tigriscápák voltak felelősek. A többi esetben 33% ismeretlen fajhoz tartozó cápához, 16% pedig bikacápákhoz (Carcharhinus spp.) köthető.
A statisztikák szerint a támadások 20%-a történt októberben, vagyis ez az előfordulás aránya két-négyszerese bármely más hónapénak. Ráadásul nem volt jele annak, hogy ilyenkor több fürdőző, búvár vagy szörfös lenne a vízben.
Tigriscápák a partok közelében
A tigriscápa akár 3–4,3 méter hosszúra nőhet, és elérheti a 385 kilogrammot is. Nevüket a fiatalabb egyedek testén látható sötét sávokról kapták, és világszerte megtalálhatók melegebb vizekben. A hawaii vizekben októberben jelenik meg közülük a legtöbb, ugyanis ez a hónap a kölykök világra hozásának ideje. A felnőtt nőstények ilyenkor a fő szigetek partjaihoz közelítve szülnek, így az emberek által is használt területeken megugrik a nagytestű cápák száma – ennek következménye a több támadás.
Ezért a legvalószínűbb ok a tigriscápák szezonális szaporodása: a nagy, vemhes nőstények részleges vándorlást hajtanak végre a szülés időszakában, és ennek köszönhetően gyakrabban tűnnek fel a tengerpart közelében. A kihordás és az ellés is komoly energiaveszteséggel jár, ezért az anyák ilyenkor aktívan keresnek táplálékot. Mindez ideális feltételeket teremt a támadások számának növekedéséhez, különösen, ha más környezeti tényezők – például a zsákmányhalak szaporodása – is hozzájárulnak.
Kockázat: mi a teendő?
Ennek ellenére a cápatámadások kockázata rendkívül alacsony marad, még az októberi csúcs idején is. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a fő üzenet a tudatosság, nem a félelemkeltés. Szörfözők és úszók számára célszerű óvatosságot tanúsítani, különösen a partközeli, magányos tevékenységek során, főleg októberben. A kutatók szerint a világ más pontjain is megfigyelhetők hasonló szezonális minták – például Ausztrália keleti partjainál is nő a bikacápák aktivitása a déli félteke nyári, szaporodási időszakában.
Globálisan a három legveszélyesebb faj: a nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias), a tigriscápa és a bikacápa. Bár az elmúlt évtizedekben érezhető volt az esetek növekedése, ez főleg a vízben töltött idő, valamint a tengerparti aktivitások emelkedése miatt van, így a veszély továbbra is kezelhető.
A legfontosabb tanulság: a tudatos és elővigyázatos viselkedés sokkal hatékonyabb ellenszere a cápatámadásoknak, mint a rémhírterjesztés – különösen Hawaii októberében, amikor a természet ütemére érdemes figyelni.
