Nem csak a felhasználók spórolnak, a cégek még inkább
A mindennapi emberek mellett a vállalatok akár még tovább tartanak meg elavult eszközöket, főleg külföldön, például Európában és Ázsiában. A központi bank (Federal Reserve) friss kutatása szerint minden egyes évnyi halogatás a céges eszközpark fejlesztésében átlagosan 0,33 százalékos visszaesést okoz a termelékenységben. Ez különösen jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy a fejlett gazdaságok közötti termelékenységi különbségek több mint feléért a beruházási mintázatok felelősek. A kutatók szerint, ha az európai cégek a 2000-es évek óta az amerikai beruházási tempót követték volna, ma 29 százalékkal kisebb lenne a brit–amerikai, 35-tel a francia–amerikai, és 101-gyel a német–amerikai szakadék.
A régi eszközök ára: lassuló hálózatok, kreatív bénultság
Az elmúlt évtized informatikai fejlődése jól példázza a problémát. Ilyen eset például, amikor a 2010-es években még 100 Mbit/s sebességgel szörfölt mindenki, ma viszont 1 Gbit/s az átlag – ehhez viszont már más hardver kellene, amit a régi gépek nem támogatnak. Közben az internet- és mobilhálózatokat is vissza kell fogni, hiszen a legrégebbi, leglassúbb eszközöket is ki kell szolgálni. Emiatt helyenként az egész rendszer teljesítménye visszaesik, egyszerűen azért, mert néhány régebbi eszköz miatt vissza kell fogni a tempót.
A javíthatóság lenne a megoldás?
Az innováció és a cserélgetés drága mind a vállalatok, mind a magánszemélyek számára. Nem zárható ki, hogy megéri inkább javítható vagy modulárisan bővíthető eszközöket tervezni (például csak egy új Ethernet-modult kell kicserélni, nem teljes laptopot venni). Ez segítene lecsökkenteni a felesleges körforgást, a folyamatos kidobást. A használtpiacon dolgozó vállalkozók szerint nem az élettartam, hanem a frissítés hiánya a gond: a régi, lassú eszközökön futtatni mai alkalmazásokat energia- és motivációpazarlás, és ezzel csak nő a termelékenységi szakadék.
Ha a világ kormányai komolyabban támogatnák a javíthatóságot és az alkatrészellátást, a régi eszközök rögtön részei lehetnének egy fenntartható, körforgásos gazdaságnak – például ha tovább tartana a szoftvertámogatás, vagy könnyen elérhetővé válnának az alkatrészek.
Már a cégek sem kapkodnak az újításokért
Hiába jelentkeznek a gyártók igazán csalogató újdonságokkal – például az Apple soron következő iPhone-jával vagy friss mesterséges intelligencia-funkciókkal –, a legtöbb vállalat ma már nem cserél évente eszközparkot, sőt, a magánemberek is egyre halogatják a cserét. A kisebb cégeknek kifejezetten megterhelő mindent azonnal megvásárolni, különösen az USA-ban, ahol az eszközállomány gyors elöregedése miatt cégek és dolgozók egyaránt lemaradnak. Emiatt alakul ki a termelékenységi lassulás, a „termelékenységi hátrány” (productivity drag).
Az elmaradó csere gátolja az innovációt
A vállalati környezetben a dolgozóknak egyre nagyobb kihívás a lassú szoftverek, elavult processzorok, kiöregedett akkumulátorok miatti akadékoskodás. Kutatások szerint az alkalmazottak negyede marad bent túlórázni elavult gépek miatt, és közel 90 százalékuk szerint az elöregedett technológia megfojtja az újdonságok bevezetését is. Az eszközpark frissítése viszont annyira bonyolulttá, papírmunka-igényessé vált sok cégnél, hogy mire jóváhagyják az újdonságokat, már el is járt felettük az idő.
Az otthonról dolgozóknál a kiöregedett, de jól megszokott laptop olyan, mint egy régi, kényelmes pulóver: nehéz megválni tőle, még ha a hatékonyság rovására is megy. Ez a ragaszkodás a gépekhez, alkalmazásokhoz viszont összeadódik, és a vállalati eredményben jelentkezik.
Hova vezethet mindez?
A szakértők szerint a leghasznosabb erőforrás az idő – márpedig a régi eszközök mindenkinek az idejét rabolják. Azok a cégek, amelyek lassan váltanak, gyakran engedélyezik a saját, modernebb eszközök használatát (BYOD), vagy lízingelik az újdonságokat, hogy ne kelljen megvenni mindent.
Nem zárható ki, hogy a technika fejlődése soha nem ér el a felhasználókhoz, akik legszívesebben halogatnák is a cserét – sokan addig tartanak meg egy telefont, amíg már tényleg nincs más választásuk. A következmény: lassuló innováció, csökkenő versenyképesség, és egyre nagyobb szakadék a nyugat-európai és amerikai haladás között.
