Az ókori beton sem zöldebb a modernnél – csak máshogy szennyez

Az ókori beton sem zöldebb a modernnél – csak máshogy szennyez
Az ókori Róma lenyűgöző építményeit – aquaeductusokat, hidakat, sőt, tengerparti védműveket – ma is csodáljuk. De vajon a római beton valóban fenntarthatóbb, mint a ma használt beton? Meglepő módon a válasz nem olyan egyszerű, mint sokan gondolják.

Mi alkotta a legendás római betont?

A rómaiak betonját hasonló módon állították elő, mint a modern kori portlandcementet: félig folyékony habarcsot kevertek különféle töltőanyagokkal. A modern beton fő összetevőit (mészkő, agyag, homokkő, hamu, vasérc) hatalmas kemencékben hevítik 1450 °C-on, majd az így keletkező klinkert finoman őrlik, gipszet adnak hozzá, így lesz belőle sima és tartós építőanyag. Ugyanakkor a római összetétel eltért: náluk kisméretű köveket és tégladarabokat kevertek bele.

Nem elhanyagolható tényező, hogy az olasz tengerparton vizsgált több ezer éves római falak titka a kémiai reakciókban rejlik. Ezekben a falakban a tengervíz hatására ritka alumínium-tobermorit kristályok képződtek, amelyek megakadályozták a repedések terjedését, így a betonszerkezet hosszú évszázadokat is kibírt.

Ősi titkok és önjavító beton

A legjelentősebb ókori mauzóleumnál, az Appia úton, a kutatók kimutatták, hogy a habarcs összetevői közül a vulkáni tefrában jelentős volt a káliumgazdag leucit. Ez az anyag a kötőanyag molekuláris felépítését is módosította, tovább növelve a tartósságot.

Más leletek azt bizonyítják, hogy a rómaiak úgynevezett „forró keverést” alkalmaztak: az oltatlan meszet keverték vízzel, s ha repedés jelent meg, a mész reagált a vízzel, kalciumoldat képződött, amely aztán visszakristályosodva feltöltötte a repedést, vagy éppen új kötéseket hozott létre a szerkezetben.

Mennyire zöld valójában a római beton?

Eddig kevesen mérték fel pontosan, mennyire fenntartható a római beton. A legfrissebb vizsgálatokban háromféle római receptet teszteltek, különböző oltott mész–pozzolana aránnyal (1:2, 1:3, 1:4). Kiderült: minden 1 m3-nyi beton előállításához a római módszer gyakorlatilag ugyanannyi CO₂-t juttat a légkörbe, mint a modern. Sőt, bizonyos receptek esetében akár még többet is.

Ez alapján arra lehet következtetni, hogy a környezeti előnyök máshol jelentkeznek. A római beton előállításakor a légszennyező gázok, mint a nitrogén- és kén-oxidok, 11–98%-kal kisebb mennyiségben keletkeznek, attól függően, milyen energiaforrást használtak.


Hol vannak a valódi különbségek?

Bár a tartósság terén vitathatatlanul jobban teljesít a római beton, kevesebb karbantartást igényel, így hosszú távon akár környezetbarátabb is lehet – viszont nincs benne acélmerevítés, ami a modern szerkezetek legnagyobb gyengesége. Továbbá nem elhanyagolható, hogy a modern beton emiatt hamarabb tönkremegy, főként a vasbetét korróziója miatt.

Bár elsőre úgy tűnhetett, hogy a régi receptek alkalmazása forradalmi változást hozna, a tényleges szennyezés és energiaigény tekintetében nincs jelentős különbség. Valószínűbb, hogy a cementgyártás kibocsátásai inkább alternatív tüzelőanyagok – például biomassza – használatával csökkenthetők hatékonyan.

Tanulhatunk a rómaiaktól

A rómaiak találékonysága azonban bőven kínál inspirációt: ha a mai innovatív elképzeléseket ötvözzük a rómaiak trükkjeivel, időtállóbb és fenntarthatóbb épített világot hozhatunk létre.

2025, adminboss, arstechnica.com alapján


Legfrissebb posztok

Az olcsó DJI Mini 4K drón vészesen fogy – még el lehet csípni

MA 23:51

Az olcsó DJI Mini 4K drón vészesen fogy – még el lehet csípni

A DJI Mini 4K drón villámgyors ütemben fogy a boltokból, főleg azért, mert sokan attól tartanak, hogy hamarosan betiltják az olcsóbb kínai drónokat. Bár jelenleg még nincs teljes...

Az androidos telefonok újabb biztonsági rémálma: megint javítanak

MA 23:25

Az androidos telefonok újabb biztonsági rémálma: megint javítanak

A Google augusztusban frissített biztonsági javításokat adott ki Androidra, amelyek összesen hat sebezhetőséget orvosolnak. Ezek közül kettőt, a CVE-2025-21479 és a CVE-2025-27038 hibákat már aktívan ki is használták...

Az MI-től félünk, vagy csak attól, hogy a kollégák lelepleznek?

MA 22:51

Az MI-től félünk, vagy csak attól, hogy a kollégák lelepleznek?

🤔 Az amerikai munkahelyeken egyre több vállalat várja el, hogy alkalmazottaik rutinosan használják a legmodernebb MI-eszközöket a munkafolyamatokban. Mindezt ráadásul már a teljesítményértékelésben is figyelembe veszik, ugyanakkor nem hagyható...

Az iPhone-ok nagy tisztogatása: ezek maradnak ki az iOS 26 frissítésből

MA 22:26

Az iPhone-ok nagy tisztogatása: ezek maradnak ki az iOS 26 frissítésből

🗑 Ősszel érkezik az iOS 26 rendszerfrissítés, amelynek legfrissebb, letölthető béta verziója már most is elérhető az arra alkalmas készülékekre. Az Apple idén valóban jelentős vizuális átalakítással rukkol elő:...

A Switch 2-ből igazi szörnyvadász lett – de azért hibázik is!

MA 22:01

A Switch 2-ből igazi szörnyvadász lett – de azért hibázik is!

Lényeges hangsúlyozni, hogy a Nintendo Switch 2 már két hónapja kapható, és bár sok multiplatform játékos fejében továbbra is elsősorban a Nintendo-exkluzív címekkel azonosítják, egyre többen fedezik fel...

Az új gyógyszer, amely segíthet elengedni a traumát

MA 21:50

Az új gyógyszer, amely segíthet elengedni a traumát

A poszttraumás stressz zavarral (PTSD) élők gyakran képtelenek elfelejteni a traumatikus emlékeket, még jóval azután is, hogy a veszély elmúlt. Ez a félelemalapú emléknyomok elhalványulásának zavara régóta nehéz...

Az MI, ami aranyat ér – megérkezett a Deep Think

MA 21:26

Az MI, ami aranyat ér – megérkezett a Deep Think

A Google bemutatta eddigi legerősebb Gemini modelljét, a Deep Thinket, amelyet azonban csak a legdrágább, 90 000 forintos AI Ultra előfizetéssel lehet kipróbálni a Gemini alkalmazásban. A Deep...

A YouTube új húzása: kollab funkció, mint az Instagramon

MA 21:00

A YouTube új húzása: kollab funkció, mint az Instagramon

A YouTube néhány kiválasztott tartalomgyártó számára teszteli új együttműködési funkcióját, amely hasonló megoldást kínál, mint az Instagram (Instagram) vagy a TikTok (TikTok) kollaborációi. Az újítás lényege, hogy a...

Az új kriptotőzsde, amely a Wall Streetet is lázba hozza

MA 20:51

Az új kriptotőzsde, amely a Wall Streetet is lázba hozza

A Bullish kriptotőzsde visszatér a tőzsdeparkettre, és akár 195 milliárd forintot is igyekszik begyűjteni részvénykibocsátásával a New York-i Értéktőzsdén. A Kajmán-szigeteken bejegyzett társaság 20,3 millió részvényt bocsát piacra,...