Az ókori beton sem zöldebb a modernnél – csak máshogy szennyez

Az ókori beton sem zöldebb a modernnél – csak máshogy szennyez
Az ókori Róma lenyűgöző építményeit – aquaeductusokat, hidakat, sőt, tengerparti védműveket – ma is csodáljuk. De vajon a római beton valóban fenntarthatóbb, mint a ma használt beton? Meglepő módon a válasz nem olyan egyszerű, mint sokan gondolják.

Mi alkotta a legendás római betont?

A rómaiak betonját hasonló módon állították elő, mint a modern kori portlandcementet: félig folyékony habarcsot kevertek különféle töltőanyagokkal. A modern beton fő összetevőit (mészkő, agyag, homokkő, hamu, vasérc) hatalmas kemencékben hevítik 1450 °C-on, majd az így keletkező klinkert finoman őrlik, gipszet adnak hozzá, így lesz belőle sima és tartós építőanyag. Ugyanakkor a római összetétel eltért: náluk kisméretű köveket és tégladarabokat kevertek bele.

Nem elhanyagolható tényező, hogy az olasz tengerparton vizsgált több ezer éves római falak titka a kémiai reakciókban rejlik. Ezekben a falakban a tengervíz hatására ritka alumínium-tobermorit kristályok képződtek, amelyek megakadályozták a repedések terjedését, így a betonszerkezet hosszú évszázadokat is kibírt.

Ősi titkok és önjavító beton

A legjelentősebb ókori mauzóleumnál, az Appia úton, a kutatók kimutatták, hogy a habarcs összetevői közül a vulkáni tefrában jelentős volt a káliumgazdag leucit. Ez az anyag a kötőanyag molekuláris felépítését is módosította, tovább növelve a tartósságot.

Más leletek azt bizonyítják, hogy a rómaiak úgynevezett „forró keverést” alkalmaztak: az oltatlan meszet keverték vízzel, s ha repedés jelent meg, a mész reagált a vízzel, kalciumoldat képződött, amely aztán visszakristályosodva feltöltötte a repedést, vagy éppen új kötéseket hozott létre a szerkezetben.

Mennyire zöld valójában a római beton?

Eddig kevesen mérték fel pontosan, mennyire fenntartható a római beton. A legfrissebb vizsgálatokban háromféle római receptet teszteltek, különböző oltott mész–pozzolana aránnyal (1:2, 1:3, 1:4). Kiderült: minden 1 m3-nyi beton előállításához a római módszer gyakorlatilag ugyanannyi CO₂-t juttat a légkörbe, mint a modern. Sőt, bizonyos receptek esetében akár még többet is.

Ez alapján arra lehet következtetni, hogy a környezeti előnyök máshol jelentkeznek. A római beton előállításakor a légszennyező gázok, mint a nitrogén- és kén-oxidok, 11–98%-kal kisebb mennyiségben keletkeznek, attól függően, milyen energiaforrást használtak.


Hol vannak a valódi különbségek?

Bár a tartósság terén vitathatatlanul jobban teljesít a római beton, kevesebb karbantartást igényel, így hosszú távon akár környezetbarátabb is lehet – viszont nincs benne acélmerevítés, ami a modern szerkezetek legnagyobb gyengesége. Továbbá nem elhanyagolható, hogy a modern beton emiatt hamarabb tönkremegy, főként a vasbetét korróziója miatt.

Bár elsőre úgy tűnhetett, hogy a régi receptek alkalmazása forradalmi változást hozna, a tényleges szennyezés és energiaigény tekintetében nincs jelentős különbség. Valószínűbb, hogy a cementgyártás kibocsátásai inkább alternatív tüzelőanyagok – például biomassza – használatával csökkenthetők hatékonyan.

Tanulhatunk a rómaiaktól

A rómaiak találékonysága azonban bőven kínál inspirációt: ha a mai innovatív elképzeléseket ötvözzük a rómaiak trükkjeivel, időtállóbb és fenntarthatóbb épített világot hozhatunk létre.

2025, adminboss, arstechnica.com alapján

Legfrissebb posztok

MA 20:35

Az IKEA okosotthonai: olcsó kütyük, meglepő tudás

A Venetian Hotel egyik lakosztályában mutatta be az Ikea legújabb okosotthon-ötleteit, amelyekkel végre a skandináv dizájn és a kedvező ár párosul a legmodernebb technológiával...

MA 20:17

Az MI már portréfotóból is videót varázsol

A Google fejlesztése, a Veo 3.1 MI-modell, már képes portré formátumú képekből is látványos, álló videókat készíteni...

MA 20:02

Jön a Nap szupervihara: elképesztő erejű kitörés készül

Megvizsgáljuk, hogyan bontakozik ki egy szupervihar a Nap felszínén, és milyen következményekkel járhat mindez a Földre és a modern technológiára...

MA 19:49

Az iraki rajtaütés: körözött svéd bűnöző és a gyerekmaffia

Egy 21 éves svéd férfit fogtak el Irakban, akit a Foxtrot nevű bűnszervezet egyik kulcsfigurájaként tartanak számon...

MA 19:33

Az MI-háború a WhatsAppon: Brazília megálljt parancsol a Metának

A brazil versenyhivatal, a CADE kötelezte a Metát, hogy függessze fel új szabályzatát, amely megtiltja harmadik felek MI-chatbotjainak használatát a WhatsAppon...

MA 19:01

Az egyenlő mosdóélmény nyitja: nemsemleges mosdók

🚽 Ha legközelebb koncerten, sportmeccsen vagy zsúfolt eseményen jársz, új mosdómegoldással találkozhatsz: a hagyományos női és férfi mosdók mellett uniszex fülkék is megjelenhetnek...

MA 18:49

Az év zenei eseménye: indul a BTS monumentális világturnéja

Visszatér a BTS – világszerte tombolhatunk A K-pop királyai, a BTS 2026-2027-ben hatalmas világturnéra indulnak, hogy újra meghódítsák a rajongók szívét...

MA 18:34

Az MI és fémvegyületek átírhatják az antibiotikum-fejlesztés szabályait

A gyógyszerfejlesztés új korszakát hozhatja el a robotika és a fejlett kémiai eljárások ötvözése: kutatóknak sikerült több száz fémalapú vegyületet előállítani és tesztelni mindössze egy hét alatt...

MA 18:19

Az űrbéli adatközpont: forradalom vagy pénztemető?

A mesterséges intelligencia robbanásszerű térnyerése és a mind növekvő számítási igény új szintre emelte a technológiai vállalatok versenyét az adatközpontok fejlesztésében...

MA 18:01

Az Insta360 MI-s webkameráival végleg búcsút inthetünk a rossz képnek

📷 Az Insta360 két új, MI-alapú webkamerával, a Link 2 Pro-val és a Link 2C Pro-val tör be a piacra, kifejezetten tartalomkészítőknek, tanároknak és távdolgozóknak...

MA 17:50

Az Ötzi-múmiában halálos vírus lappangott már 5300 éve?

😷 Ötzi, az Alpokban talált híres, 5300 éves jégmúmia és egy 45 000 évvel ezelőtt Szibériában élt férfi is ugyanazzal, magas kockázatú HPV-vírussal voltak megfertőzve...

MA 17:34

Az MI-laborok új hulláma átírja a gyógyszerkutatás szabálykönyvét

🧪 A mesterséges intelligencia villámgyorsan tör be a gyógyszerkutatásba, hogy a fejlesztési időket évekkel rövidítse, miközben nőnek a kutatási költségek...

MA 17:02

Az első holdszálloda: 90 millió forintért alhatsz a Holdon

🌑 Felmerül a kérdés, hogy tényleg eljött-e az űrturizmus ideje, amikor már most lehetőség nyílik lefoglalni egy szobát a Holdon 250 000 dollárért, vagyis nagyjából 90 millió forintért...

MA 16:50

Az első nagy mentőcsomag: 9 milliárd a természetvédelemre

A 2023-ban alapított Superorganism új típusú kockázatitőke-társaságként tűnt fel a színen: kifejezetten olyan startupokat támogat, amelyek elősegítik a biodiverzitás megőrzését...

MA 16:34

A kriptó Indiában: szelfi és GPS nélkül nem megy

📱 India szigorú új szabályokat vezet be a kriptovalutával foglalkozó szolgáltatók számára a csalások, pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának visszaszorítása érdekében...

MA 16:18

Az új cukor: édes élvezet bűntudat nélkül

🍰 Az édes élvezetek kedvelőinek jó hír: amerikai kutatók olyan újszerű cukrot fejlesztettek ki, amely megtévesztésig hasonlít a hagyományos kristálycukorra, ám jóval kevesebb hátránnyal jár...

MA 16:01

A briteknél vége az online magánszférának: jön az előzetes cenzúra

A brit kormány jelentősen szigorította az Online Safety Act (OSA) előírásait: 2026...

MA 15:52

Az új Slackbot a munkahelyi MI-forradalom titkos sztárja?

Salesforce teljesen megújította a Slackbotot, hogy a vállalati MI-harcban felvegye a kesztyűt a Microsofttal és a Google-lel szemben...

MA 15:36

Az iPhone Air és a Galaxy S25 Edge párharcának meglepő győztese

Érdemes megvizsgálni, mit jelentenek az új, ultravékony mobiltelefonok a mindennapi használatban...