Létfontosságú és veszélyeztetett óceáni ökoszisztémák
A tengerek élővilággal teli vizei a Föld oxigénjének felét termelik, óriási szerepük van a klímaváltozás mérséklésében, mivel jelentős mennyiségű szén-dioxidot nyelnek el. Ugyanakkor szennyezés és túlhalászat fenyegeti őket, és egyre nagyobb veszélyt jelent az újonnan kialakuló mélytengeri bányászat is: az ilyen, nyersanyagokat (nikkel, kobalt, réz) kereső vállalkozások korábban érintetlen tengerfenékeket bolygatnak meg. Bár eddig még nem adtak ki kereskedelmi bányászati engedélyeket nemzetközi vizeken, több állam már készül a kitermelésre saját kizárólagos övezetében.
Kiforratlan szabályozás, óriási üzleti érdekek
Az egyezmény kötelező védelmi szabályokat ír elő, miközben az óceánok különböző szektorait számos regionális és globális szervezet felügyeli. Ilyen például a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság, ahol országok csatároznak a mélytengeri bányászat szabályairól. Az egyezmény egyúttal elsőként szabályozza a tengerben gyűjtött genetikai erőforrások (pl. tengeri élőlények DNS-ének) hasznosítását is, ami hatalmas, jövőbeli piacot jelenthet a gyógyszer- és kozmetikai ipar számára. A fejlődő országok kiemelten fontosnak tartják, hogy igazságosan részesüljenek ebből az új „genetikai aranybányából”.
Globális szintű ratifikáció nélkül nem lesz igazi áttörés
Szeptember közepéig már 143 ország csatlakozott az egyezményhez, de további ratifikációkra van szükség ahhoz, hogy valóban hatékony legyen a védelem. Kampány indul szigetek, fejlődő és akár tengerrel nem rendelkező országok belépéséért is. Ám a legnagyobb tengerhatalmak ellenállásába ütközhet az egyezmény: Oroszország például sem alá nem írta, sem nem ratifikálta a szerződést, és több pontját elfogadhatatlannak tartja. Az Egyesült Államok ugyan aláírta Biden elnöksége alatt, de Donald Trump várható második elnöksége idején valószínűleg nem lesz ratifikáció.
