Megdöbbentő visszaesés az élőlények számában
Öt éven át zajló nemzetközi kutatás során sikerült pontos adatokkal szolgálni arról, milyen változásokat idéz elő egy modern tengeri bányászgép – amely polimetallikus csomókat (mangáncsomókat) gyűjt – az óceán fenekén élő állatvilágban. A kutatók több mint 160 napot töltöttek a Csendes-óceánon, ahol távirányítású járművek segítségével mintavételeztek 4 kilométeres mélységben.
Az eredmények szerint csupán egyetlen bányászati teszt után 37 százalékkal csökkent a szabad szemmel is látható, úgynevezett makrofauna – ilyenek például gyűrűsférgek, rákok, csigák, kagylók – egyedszáma a közvetlenül érintett üledékben. A kontrollterületeken, vagyis a zavartalan régiókban ezzel szemben vagy változatlan maradt, vagy még nőtt is az élővilág sűrűsége. Azokon a területeken, ahol a bányászgép által felkavart, elsodródott üledék ülepedett le, nem csökkent az állatok száma, viszont egyes fajok dominanciája megnőtt.
Csökken a fajgazdagság, újfajta mintázatok jelennek meg
A fajgazdagság 32 százalékkal esett vissza azokon a helyeken, ahol ténylegesen végighaladt a bányászgép, és ugyan a biológiai sokféleséget mérő egyéb, független mutatók nem változtak, jelentős szerkezeti átrendeződés kezdődött. Számos új fajt fedeztek fel, egyes, eddig ismeretlen gyűrűsférgeket például a Göteborgi Egyetem kutatói írtak le elsőként.
A vizsgálatban összesen 4 350 állatmintát gyűjtöttek, amelyekből 788 fajt sikerült azonosítani. A leggyakoribbak a gyűrűsférgek voltak, de nagy számban találtak rákokat (ászkarákok, áskarákok, bolharákok) és különböző csigákat, kagylókat is. Megfigyelhető volt, hogy bányászat után jóval nagyobb lett a közösségek változékonysága, az élőlények eloszlása egyenetlenebbé vált – ez összhangban áll a sekélyvizes és szárazföldi zavarások tapasztalataival.
Alapjaiban kell újragondolni a tengeri bányászatot
Ebből kifolyólag komoly dilemmák elé állítja a kutatókat, döntéshozókat és környezetvédőket az óceáni bányászat. A most összegyűjtött adatok elsőként szolgálnak kvantitatív bizonyítékkal arra, hogyan hat ténylegesen az élővilágra egy ilyen fejlett gép működése. Ez az új és kiterjedt ökológiai adatbázis nélkülözhetetlen lesz a jövőbeli, a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (ISA) által szabályozott környezeti döntések alapjaként.
A kutatók következő lépése az lesz, hogy előrejelzéseket készítsenek a biodiverzitás további veszteségéről. Ehhez elsősorban azokra a jelenleg védett tengeri területekre kell koncentrálni, amelyek szintén érintetté válhatnak, és amelyekről jóformán semmit sem tudunk az ottani élővilág sokszínűségéről.
Minden résztvevőhöz eljutnak az eredmények
A vizsgálatban keletkezett információkat minden, az óceáni bányászat fenntarthatósága iránt elkötelezett szereplő – szabályozó hatóságok, környezetvédők, gazdasági érdekcsoportok – számára elérhetővé teszik. Ezzel remélhetőleg új, szigorú környezeti normák születnek, és talán sikerül mérsékelni az ember által okozott, korábban fel sem mért károkat ott, ahol a leggazdagabb és legrejtettebb tengeri élővilág élőhelye csupán néhány centiméter mély üledékben létezik.
