A hajózási üzemanyag és a felhők találkozása
2020 januárjában lépett életbe az a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által előírt szabályozás, amely kötelezően 80 százalékkal csökkentette a tengeri hajók üzemanyagában található kén mennyiségét. Ez a szigorítás jelentősen visszavette a hajók által kibocsátott szulfát-aeroszolokat, amelyek eddig felelősek voltak azért, hogy úgynevezett világos, fényvisszaverő felhők képződjenek az óceánok felett. Ezek a felhők több napfényt vernek vissza az űrbe, ezzel hűtik a bolygót, és ez a hatás korábban ellensúlyozta az üvegházhatású gázokból eredő felmelegedés egy jelentős részét.
Ugyanakkor az aeroszolok mennyisége és a felhők hűtőhatása a legnagyobb bizonytalansági forrás a klímamodellekben, hiszen az aeroszolok mindössze napokig, hetekig tartózkodnak a légkörben, míg a szén-dioxid évszázadokig ott marad.
A természeti kísérlet, amit a konfliktusok hoztak magukkal
2023 novemberétől a Bab-el-Mandeb-szorosban kirobbant támadások jelentősen csökkentették a forgalmat a Vörös-tengeren, a hajók ezért a Jóreménység-foknál kerülték meg Afrikát. Emiatt hirtelen négyszeresére nőtt a hajóforgalom a Dél-Atlanti-óceánon, azon a környéken, ahol híresen érzékenyek a felhők a hajók kibocsátására.
Még érdekesebb, hogy a változást nem meteorológiai okok idézték elő, hanem emberi tényezők. Ez óriási értékkel bírt a kutatók számára: végre tisztán, lényegi zavaró tényezők nélkül vizsgálhatták, miképp reagálnak a felhők pusztán a hajók kipufogógázaira.
A műholdas mérések szerint a délkeleti Atlanti-óceán felett hirtelen megemelkedett a hajók nitrogén-dioxid-kibocsátása – ami független volt a kéntartalomra vonatkozó előírásoktól, így tökéletesen jelezte a forgalom mértékét. Ez lehetővé tette, hogy a kutatók ugyanannyi hajó mellett, de különböző üzemanyag-minőségek mellett hasonlítsák össze a felhőzetet.
A tisztább üzemanyag drasztikus hatása
Az eredmények egyértelműek voltak: noha 2024-ben a forgalom kétszerese volt a korábbinak, a felhőcseppek száma így is 67 százalékkal alacsonyabb volt a 2020-as IMO-szabályozást megelőző időszakhoz képest. Ez azt mutatja, hogy a tisztább üzemanyag miatt a hajók emissziója már alig képes befolyásolni a felhők fényvisszaverő képességét – vagyis jelentősen gyengült az a „védőernyő”, amely eddig enyhítette az üvegházgázok felmelegítő hatását.
Ezzel pontosabbá váltak a klímamodellek, csökkent a bizonytalanság, és a döntéshozók is könnyebben tervezhetik a további környezetvédelmi intézkedéseket.
Kockázatos kompromisszumok az egészség és a klíma között
Az aeroszolok – bár ideiglenesen hűtik a Földet – súlyos veszélyt jelentenek az emberekre. A kéntartalmú részecskék összefüggésbe hozhatók szív- és légzőszervi betegségekkel, és a becslések szerint az új szabályozás már most több tízezer idő előtti halálesetet előzött meg világszerte.
A felhők ugyan kevésbé tükrözik vissza a fényt; a tisztább levegő és az emberek egészségének védelme azonban mindennél fontosabb. Az új eredmények segítenek jobban mérlegelni, mit jelent a tiszta levegő és a bolygó klímája közötti bonyolult egyensúly fenntartása.
