Az óceán igazi arca: az állatok mérete mindent elárul

Az óceán igazi arca: az állatok mérete mindent elárul
A tudomány világában egyre nagyobb jelentősége van az adatok gyűjtésének és elemzésének – ez különösen igaz a tengeri élővilágra, amelynek sokszínűségét eddig kevéssé ismertük átfogó adathalmazban szemlélve. Most azonban elkészült a Tengeri Élőlények Testméreteinek Szervezeti Adatbázisa (Marine Organizational Body Size – MOBS), amely több mint 85 000 tengeri állatfaj testméretét katalogizálja, a mikroszkopikus planktonoktól egészen a bálnákig. Az adatbázis már a tengeri élővilág mintegy 40 százalékát lefedi, de célja, hogy ezt 75 százalékra növelje. Minden eddiginél több adat áll a kutatók rendelkezésére, ami egyedülálló lehetőségeket teremt az óceánok ökológiájának megértésében.

Miért fontos a testméret?

A testméret nem csupán egy szám: ez a kulcs ahhoz, hogyan működik maga az élet. A zoológusok már jól értik a szárazföldi emlősök és madarak evolúcióját, ökológiáját, sőt részben a kétéltűekét és hüllőkét is, ám a tengeri élővilág – különösen a gerinctelenek – esetében eddig nem állt rendelkezésre ilyen átfogó testméret-adatbázis. A MOBS lényegében egy könyvtárat hozott létre a tengeri állatok számára, ami lehetővé teszi a makroökológiai és makroevolúciós vizsgálatokat is. Egy medúza ökológiája gyökeresen különbözik attól, amit egy emlősnél tapasztalunk, így felmerül a kérdés: vajon mennyire univerzálisak az általánosan elfogadott biológiai „szabályok”?

Hogyan épül fel a MOBS?

A MOBS ötletét Craig McClain tengerbiológus indította útjára 2022-ben, egy szabad szemeszter alatt, de a testméret-adatokat már évekkel korábban elkezdte informálisan gyűjteni. A legnagyobb akadály sokáig a rendszertan volt: rengeteg faj testmérete nem volt megfelelően dokumentálva, főként azért, mert folyamatosan fedeznek fel új fajokat. Az utóbbi években azonban elindult a Tengeri Fajok Világrekisztere (World Register of Marine Species – WoRMS), amely minden tengeri fajt katalogizál, és minden egyeshez egyedi kódot rendel. McClain ehhez a kódhoz kapcsolta saját adatbázisát, így az könnyedén bővíthető új fajokkal is. Emellett számos múzeum gyűjteményéből is gyűjtött adatokat.

A MOBS a testhosszra fókuszál, mert szinte minden faj leírásában szerepel valamilyen lineáris mérés, legyen az hossz, szélesség vagy – ritkábban – magasság. A testtömeg ritkán ismert; például azonos tömegű tengericsigák és medúzák széntartalma drasztikusan eltér. Egy henger alakú, egy méteres féreg és egy gömb alakú, egy méteres tengeri sün tömege is teljesen más lehet. Az ilyen különbségek miatt terveznek egy hossz és tömeg közötti átváltási adatbázist is.

Mérési trükkök és nehézségek

Elsőre a testméret mérése talán egyszerűnek tűnhet, de a gyakorlatban komoly kihívást jelent, főleg nagyobb tengeri állatoknál. McClain egy példát említ: a szabadban úszó cetcápák hosszának megméréséhez lézerpontokat vetítettek az állat oldalára, lefotózták, majd a kopoltyúrés és a hátúszó közötti távolság arányából kalkulálták ki a testhosszt. Ezzel szemben a mikrométeres nagyságrendű élőlények méretét mikroszkóp alatti fotók, képelemzés alapján határozzák meg.


Tudományos áttörés, olcsón

A tudományos kutatások finanszírozása egyre nehezebb, különösen a drága tengeri expedíciók esetében. A MOBS nagy előnye, hogy lényegében csak McClain, egy laptop és egy csapat hasonlóan lelkes kutató szükséges hozzá. Így a következő években, ha más terepi vagy laboratóriumi projektekre kevesebb pénz jut, ez lehet a fő fókusz. A MOBS teljes kiaknázásához azonban széles körű együttműködésre van szükség, hogy minél több tengeri állatcsoport pontosan szerepeljen az adatbázisban.

2025, adminboss, arstechnica.com alapján

  • Te szerinted milyen adatokat lenne még érdemes ilyen részletesen gyűjteni, nem csak testméretet?
  • Te is szívesen csatlakoznál egy ilyen adatgyűjtéshez, vagy inkább más módon segítenéd a tudományt?
  • Ha lenne egy jó ötleted, hogyan lehetne olcsóbban, egyszerűbben mérni a tengeri élőlényeket, mit tennél vele?




Legfrissebb posztok