Áttörés az aszteroida-vadászatban
Néhány éjszaka alatt a Rubin Obszervatórium csapata 2104 eddig ismeretlen aszteroidát azonosított, köztük hetet, amelyeket földközelinek minősítettek – ezek azonban szerencsére nem közelítik meg veszélyesen a bolygónkat. Összehasonlításképpen: jelenleg mintegy egymillió ismert aszteroida kering a környékünkön, Rubin pedig néhány éven belül akár ötmillióig is feltornázhatja ezt a számot.
Az elmúlt kétszáz év felfedezéseinek ötszörösét elérheti hamarosan néhány év alatt – így értelmezhetjük Rubin képességeit. Vagyis két év alatt túl tud teljesíteni minden eddigi földi csillagászati erőfeszítést az aszteroidák feltérképezésében.
Videóra vett aszteroidák: galaktikus mozi
A Rubin Obszervatórium a chilei Cerro Pachón csúcsán áll, és az emberiség új szupertávcsöve az űr felé. Legnagyobb digitális kamerájával óriási égboltrészleteket fotóz, háromnaponta nagy felbontású képeket készít a déli égboltról, legalább tíz éven át. Ez a hatalmas adathalmaz ideális az apró, bolygónk közelében elsuhanó objektumok, például aszteroidák észlelésére.
A Rubin nem pusztán képeket készít: mozikat csinál az éjszakai égboltról. Egyetlen kis területbe belenagyítva kiderülhet, hogy akár láthatatlan “képrombolók”, vagyis kisbolygók is feltűnhetnek rajta, amelyek nyomait a szoftver el is távolítja, hogy az aszteroidákat külön lehessen vizsgálni. Ez óriási előrelépés ahhoz képest, hogy korábban gyakran már egyetlen felvétel után elveszítettük őket szem elől.
A Rubin képein különböző színű csíkok jelölik az aszteroidákat annak függvényében, hogy éppen melyik expozícióban bukkantak fel – ezek egymásra helyezésével a pályájukat is követhetjük, sőt, mozgókép módjára visszanézhetjük őket a csillagok és galaxisok háttere előtt.
Mire jó az aszteroidamozi? Földvédelmi jelentőség
Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kap az aszteroidák elleni védelem. A NASA Kettős Kisbolygó Eltérítési Tesztje (DART – Double Asteroid Redirection Test) világszerte ráirányította a figyelmet a bolygóvédelmi kutatásokra: egy űreszköz szándékosan ütközött egy aszteroidába, hogy megvizsgálják, eltéríthető-e így a pályája. Ehhez hasonlóan a közelmúltban a 2024 YR4 nevű kisbolygó okozott rövid ideig pánikot, mielőtt kizárták a becsapódás lehetőségét.
Amerikában már törvényhozási szinten is aggódnak, hogy a tudományos finanszírozás csökkentése hátráltathatja a földvédelmi törekvéseket. Ilyen helyzetben szinte felüdülés a tudományos közösség számára, hogy egy ultramodern obszervatórium máris működésbe lépett.
Átfogó térkép az égi fenyegetésekről
A Rubin Obszervatórium segítségével hamarosan teljes képet alkothatunk a Nap körül keringő aszteroidákról. Egy mostani szimuláció szerint a felfedezett új kisbolygók csupán egy vékony szeletét jelentik egy hatalmas, több millió aszteroidát tartalmazó “kék fánknak”. Néhány éven belül, amikor a Tér- és Idő Örökség Felmérése (Legacy Survey of Space and Time – LSST) teljes erővel elindul, akár mindet felfedezhetjük – és ez forradalmasíthatja bolygónk védelmét.
