
A fullerének forradalmasíthatják a DNP-t
Először sikerült kutatóknak, köztük a Tokiói Egyetem vegyészeinek, a fullerénmolekulákat polarizálószerként alkalmazniuk. Ezzel az új módszerrel jóval nagyobb képtisztaság érhető el az MRI-felvételeknél, ami számos orvosi területen ígér áttörést. A tanulmány részletesen bemutatja, miként segítenek a speciálisan kialakított fullerének javítani az MRI-képek részletgazdagságát. Másként fogalmazva, a fullerének alkalmazásával lehetővé válik, hogy ne csak vízben gazdag szöveteket érzékeljen a gép, hanem szélesebb körű diagnosztikai lehetőségek nyíljanak meg.
Az MRI és korlátai: amiben a fullerének segítenek
Az MRI a szervezet vízmolekuláit célozza meg: nagy mágneses mezőt generál, amely a protonokat meghatározott irányba állítja. Ezután rádióhullámokkal kibillenti őket, visszarendeződéskor pedig jelet generálnak – innen származik a részletes kép. Emiatt az MRI főleg a vízben gazdag mintákat érzékeli.
A Tokiói Egyetem csapata viszont megmutatta, hogy a fullerének segítségével a nem vizes célterületek is jól vizsgálhatók. Valószínűsíthető, hogy ezzel a módszerrel jelentős diagnosztikai előrelépés érhető el.
Új módszer, jobb képminőség
A kutatók által fejlesztett fullerén-származékok akár 14,2%-os polarizációs szintet is elérhetnek, ami bőven meghaladja az orvosi alkalmazáshoz szükséges 10%-os küszöbértéket. A fullerének – közismert nevükön buckyballok – módosításával a molekulák stabilan polarizáltak maradnak. Speciális fény hatására elektronjaik polarizálják a környező atommagokat, így az MRI jóval erősebb jelet kap.
A történet másik oldala viszont az, hogy magát a polarizált mintát a testen kívül készítik el, majd a fulleréneket még injekció előtt eltávolítják, így nem jelentenek veszélyt a páciensre. Mivel nincs szükség drága folyékony héliumos hűtésre, az eljárás olcsóbb, egyszerűbb berendezésekkel is működik.
Orvosi távlatok és következő lépések
A triplet-DNP módszerrel lehetőség nyílik nagyobb mennyiségben polarizálni olyan anyagokat, amelyek korábban nem voltak MRI-vel vizsgálhatók, például daganatellenes gyógyszereket. A kutatók következő lépése, hogy előbb állatmodelleken teszteljék az érzékenyebb MRI-t. Ha sikerrel járnak, akár 10–20 éven belül elterjedhet ez a technológia az orvosi gyakorlatban.
