Forradalmi szoftveres javítás
A Sydney-i Egyetemen kifejlesztett AMIGO (Aperture Masking Interferometry for Generating Observations) nevű program nem kisebb eredményt ért el, mint hogy véglegesen orvosolta a sokmilliárd forint értékű JWST torzult infravörös képeit. Korábban ilyen hibákat kizárólag költséges űrhajós küldetésekkel lehetett helyrehozni. Az AMIGO a távcső egyetlen ausztrál fejlesztésű alkatrészére, az Aperture Masking Interferometerre (AMI) épül, amelyet Peter Tuthill professzor vezetésével készítettek el. Az optikai rendszer lehetővé teszi, hogy a JWST ultranagy felbontású csillag- és exobolygó-fotókat készítsen, de a kamera érzékelőjének kisebb elektronikai torzulásai korábban elmosódást okoztak – hasonlóan a Hubble-űrtávcső hírhedt korai hibájához.
Problémamegoldás űrutazás nélkül
Ahelyett, hogy drága és veszélyes űrsétákat szerveztek volna, a kutatók szoftveresen, a Földről javították ki a hibát. Az MI-t használó AMIGO digitálisan modellezi a távcső optikai és elektronikai működését, majd speciális algoritmusaival kijavítja az úgynevezett brighter-fatter effektust, amely során az elektromos töltések halványan átszivárognak a szomszédos pixelekbe. Így teljesen visszanyerték az AMI eredeti teljesítményét. Fontos, hogy mindezt pusztán kódolással érték el, hardveres beavatkozás nélkül.
Lenyűgöző eredmények és távlatok
Az új szoftverrel a James Webb-űrtávcső most minden eddiginél élesebb képeket készít, amelyek révén halvány égitestek is elképesztő részletességgel figyelhetők meg. Ide tartozik egy közeli csillag, a HD 206893 körül keringő halvány exobolygó, valamint egy vörösesbarna törpe 40,3 parszekre, azaz közel 400 billió kilométerre a Földtől. Max Charles újabb tanulmánya azt is bebizonyította, hogy az AMI élessége révén akár fekete lyukból kilövellő plazmasugarakat, az Ió (Jupiter holdja) tüzes felszínét és a WR 137 csillag poros szelét is lélegzetelállító tisztasággal lehet látni.
Noha a JWST hibájának javítása normál esetben komoly űrbéli beavatkozásért kiáltott volna, a két fiatal kutató áttörése most az egész csillagász-társadalom számára új lehetőségeket nyit meg. Dr. Desdoigts már elnyerte a legrangosabb posztdoktori ösztöndíjat Leidenben, kutatócsoportjuk pedig a lehető leggyorsabban szeretné eljuttatni az új szoftvert a JWST-vel dolgozó tudósokhoz.
Ebből következően az MI szerepe az űrtudományban egyre jelentősebb: nemcsak időt és rengeteg pénzt spórolhat, hanem a világegyetem feltérképezésének határait is kitágítja.
