Az MI-vel javították meg a NASA eltévedt kameráját

Exponált helyen a kozmikus sugárzásban

A JunoCam egy színes, látható fény tartományban működő, fényképezésre is alkalmas kamera, amelynek optikai egysége a szonda titánfalú, sugárzásvédett rekeszén kívül helyezkedik el. Ez különösen veszélyes, hiszen a Juno a Naprendszer legintenzívebb sugárzási övezetén halad át. Bár tervezéskor azt várták, hogy a kamera legalább nyolc Jupiter-kört kibír, senki sem tudta, pontosan meddig marad működőképes.

Az első 34 Jupiter-kör alatt minden rendben működött, azonban a 47. fordulatnál a kamera már a sugárzás okozta károsodás jeleit mutatta. Az 56. kör után már szinte minden kép torzult.

Lézerpontos hőkezelés százmillió kilométerről

A szakértők úgy sejtették, hogy a hiba egy sérült feszültségszabályzóra vezethető vissza. Kockáztatva mindent, az úgynevezett “kiizzítás” (annealing) technikához folyamodtak: a kamera fűtőtestével 25 °C-ra (77 °F) emelték a hőmérsékletet, majd lassan hagyták kihűlni a rendszert, így csökkentve az anyaghibákat.

Meglepetésre, az eljárás után ismét éles képek érkeztek vissza a Földre. Ám ahogy a Juno még mélyebbre hatolt a Jupiter sugárzási zónájába, a képek újra használhatatlanná váltak. Ekkor mindent vagy semmit alapon, a lehető legmagasabb hőfokon ismét elvégezték a hőkezelést, ami végül áttörést hozott: az Io mellett elhaladva készült felvételek sosem látott részletességgel mutatták meg a hold jeges-szulfátos vulkánjait és hegyvonulatait.

Új tudás: sugárzásálló MI az űrben

A Juno eddig 74-szer kerülte meg a Jupitert, és a technikát ma már más űrszondák eszközeinél és alrendszereinél is alkalmazzák. Az űrmisszió látványos sikere azt is megmutatta, hogyan lehet mesterséges intelligencia segítségével hosszabb élettartamú, sugárzásálló műholdakat fejleszteni – ami alapvetően megváltoztathatja a Föld körüli pályán keringő műholdak és a távolabbi űrutazások műszaki alapjait is.

2025, adminboss, phys.org alapján