A négy alapvető probléma
Az MI-ből származó tartalmak mennyisége ijesztő, és minden irányból árad felénk. Barátok, munkatársak, nagyszülők – szinte mindenki részt vesz ebben a tartalomcunamiban, gyakran anélkül, hogy felismerné a forrást. Egy kreatív szakember, Joe szerint az MI-alapú tartalmak négy fő típusa jellemzi a jelenlegi helyzetet:
Funkcionális szemét
Ez a legegyszerűbb, legigénytelenebb tartalom, amely csupán helykitöltő funkciót tölt be. Senki nem gondolkodik el rajta, miért vagy hogyan készült, és gyakorlatilag értéktelen vizuális zajt jelent.
Kattintásvadász tartalom
Kifejezetten azért készül, hogy botrányt vagy felháborodást keltsen, majd vírusszerűen terjedjen. Az egyszerre undort keltő és felkapott tartalmak a platformok örök „kedvencei”.
„Nézd, mit csináltam!” típusú posztok
Ezekben a tartalmakban az MI-t használók gyakran nagyképűen mutatják be „alkotásaikat”. Például, ha valaki tíz perc alatt létrehoz egy Gyűrűk Ura stílusú képet, azt hangoztatja, hogy forradalmi, pedig az eredmény általában középszerű.
Valóban jó dolgok
Természetesen ritkán előfordulnak igazán jó minőségű, művészi szándékkal készített MI-kampányok is, ám ezek szinte láthatatlanokká válnak a sok gyenge minőségű tartalom alatt.
Miért gyártunk, csak mert lehet?
Az MI-eszközök használata mára szinte kötelezővé vált. Nem mindig a minőség vagy a mondanivaló miatt készül sok tartalom, hanem egyszerűen azért, mert a technológia rendelkezésre áll, és a gazdasági nyomás hatalmas.
Az MI-forradalom azonban eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bár a hype óriási, a gyakorlati haszna sok esetben minimális. Sőt, egyre inkább úgy tűnik, hogy sok alkalmazási módjában csak drága, ám üres látványosságként működik.
Ez emlékeztethet a torrentek vagy a kriptovaluták kezdeti időszakára, amikor sokkal több volt a zaj, mint a valódi érték. Ahogy ezekben az esetekben, az MI-tartalmak kapcsán is elképzelhető, hogy idővel a lelkesedés alábbhagy, és csak az marad meg, ami tényleges értéket képvisel.
A valóság torzulása
A közösségi média sosem volt tökéletes, de az MI által generált tartalmak a káosz új szintjét hozták el. Ez nemcsak az online érzelmeket manipuláló tartalmakban érhető tetten, hanem a tény és fikció közötti határok végtelen összemosódásában is.
Az MI ugyanis olyan tartalmakat generál, amelyek nemcsak kiábrándítóan semmitmondók, hanem veszélyesek is. Például Európában hamis MI-képek óriási társadalmi vitákat és megosztottságot idéznek elő, gyakran szervezett manipuláció részeként. Az ilyen technikák akár választások, akár más társadalmi események manipulálására is használhatók.
Lehet, hogy az MI által gyártott szemetet és bosszantó reklámokat távol tudjuk tartani magunktól, de egy olyan világ, ahol a hamisság gyorsabban terjed, mint az igazság, már sokkal félelmetesebb. Az algoritmusnak nem számít, mi igaz, csak az, hogy kattintásokat és figyelmet generáljon.
