Így működött a Tornado Cash
A Tornado Cash az Ethereum blokkláncra épült, és különféle lépésekkel gondoskodott a névtelenségről. Az egyik legfontosabb trükkje az volt, hogy csak meghatározott összegeket lehetett elhelyezni a rendszerben (0,1; 1; 10; illetve 100 ETH), így szinte lehetetlenné vált az egyedi tranzakciók beazonosítása. Emellett közvetítők (relayerek) fizették ki a tranzakciós díjakat, hogy ne lehessen a pénzmozgások alapján visszakövetni, melyik régi számla keveredett össze melyik újjal.
Az egész folyamat visszavonhatatlan “okos szerződéseken” alapult, de a kezelőfelületet úgy tervezték, hogy laikusok számára is könnyen használható legyen.
Pénzmosás vagy csupán adatvédelem?
Sokan azért használják ezeket a mixereket, mert a kriptós vagyon szinte vonzza a kiberbűnözőket; idősek is szenvednek emiatt – Franciaországban például Párizs utcáin is előfordulnak támadások. Lényeges hangsúlyozni, hogy a hagyományos banki egyenlegedet sem látja mindenki – a magánélet jogát a kriptósok is magukénak érzik.
A Tornado Cash alapítói nem bonyolódtak közvetlenül a tranzakciókba – ők “csupán” megírták a kódot, amely működteti a folyamatot. Felmerül azonban a kérdés, ha valaki rosszra használja a szolgáltatást, ki a felelős érte? Mégis, a hatóságok másképp látták a helyzetet.
Amerikai válasz: bíróság, letartóztatás, vádemelés
Az Egyesült Államok szerint a pénzügyi szervezeteknek kötelességük ismerni ügyfeleiket (KYC) és betartani a pénzmosás elleni szabályokat (AML). A vád szerint a Tornado Cash platformját aktív pénzmosásra is használták, például az észak-koreai Lazarus Group hackerei, akik több százmillió dollárt mostak át rajta. A hatóságok szerint összességében több mint 1 milliárd dollár (kb. 363 milliárd Ft) tisztára mosását segítette elő a rendszer.
2023-ban Roman Stormot, az egyik alapítót Seattle közelében letartóztatták, míg a másik két alapító nem tartózkodik az USA-ban. Bemutattak olyan üzenetváltásokat, amelyekben Storm és társai elismerték, hogy tudtak a pénzmosásról, de a rendszer felépítése miatt képtelenek voltak segíteni az áldozatoknak.
Védekezés és ítélet
Storm ügyvédei ugyanakkor előástak olyan üzeneteket is, amelyekben Storm örül annak, hogy az észak-koreaiakat azonosították, és igyekezett a károsult kriptotőzsdének segíteni visszaszerezni a pénzét – mindez azonban a Tornado Cash névtelenségi elvei miatt lehetetlen volt. Storm szerint ráadásul a platform nem klasszikus mixer, hiszen technikailag az okos szerződések miatt maga a Tornado Cash sosem kezeli vagy birtokolja a pénzeket, ráadásul nem is hirdették magukat a dark weben, mint például a Helix mixer, amelynek alapítója már börtönben van.
Kockázati tőkebefektetőik is azt állították, szerintük törvényes keretek között működtek.
Felemás ítélet, folytatódó vita
A bírósági tárgyalás után az esküdtszék nem tudott dönteni arról, bűnös-e Storm pénzmosásban vagy szankciók megsértésében – ezekről később dönthetnek. Egy kisebb vádpontban – engedély nélküli pénzátutaló üzlet működtetése – azonban bűnösnek mondták ki. Szabadlábon védekezhet, 2 millió dolláros (kb. 726 millió Ft) óvadékkal.
A hatóságok továbbra is fókuszban tartják a mixereket – például a Samourai Wallet csapatát 2024-ben tartóztatták le, ők már részben beismerték a vádakat.
Összességében elmondható, hogy ha egy ilyen adatvédelmi szolgáltatást átlátható módon működtetnek, az esküdtszékek sem hiszik mindig el a hatóságok végletes állításait. A Tornado Cash ügye rávilágít arra, mekkora kihívás a magánélet és a szabályozás között megtalálni az egyensúlyt a digitális pénzügyek világában.
