
Ki költi, ki kapja a pénzt?
Az MI-beruházásokat eddig főként egy kalap alá vették a befektetők, különösen az MI-ETF-ek révén, pedig hatalmas különbség van azok között a cégek között, amelyek csak terméket mutatnak fel üzleti terv nélkül, amelyek az MI-infrastruktúra építésére égetik a pénzt, és azok között, amelyek végül bezsebelik az MI-felhasználás profitját. Ez alatt azt kell érteni, hogy a tőzsde mostanáig alig tett különbséget az MI-hez köthető vállalatok között, pedig a felszín alatt teljesen más pályán mozognak a szereplők.
A szakértők szerint három tábor rajzolódik ki: a magántulajdonban lévő fejlesztő cégek (pl. OpenAI, Anthropic), a nyilvánosan kereskedett MI-költők és az MI-infrastruktúra-szállítók. A startupok 2025 első kilenc hónapjában átszámítva közel 65 000 milliárd forint kockázati tőkét vonzottak, míg a nagy techcégek – például a Google, az Amazon és a Meta – pénzt öntenek az alapokba és az infrastruktúrafejlesztőkbe.
Árazási ellentmondások és új üzleti modellek
A legnagyobb techcégek – mint a Hét nagyszerű (Magnificent Seven) – az MI-őrület miatt jelentős prémiumon, tehát felülárazva forognak. Bár sokan bíznak abban, hogy az MI forradalmasítja a világot, a befektetők már egyre megfontoltabban választanak: érdemesebb lehet olyan cégekben parkolni a pénzt, amelyekhez végül befolynak az MI-fejlesztésből származó összegek, nem pedig azokban, amelyek csak költik.
Ma már csak bizonyos szektorokban fúvódik tovább az MI-lufi, nem a teljes technológiai piacon. A legveszélyesebb helyzetben azok a vállalatok vannak, amelyek az MI-ben bízva vonnak be pénzt, miközben még mindig nulla vagy alig mérhető nyereségességgel működnek – ilyen például több kvantumszámítógépes cég is. Itt a befektetőket inkább az optimizmus hajtja, mintsem a valós pénzügyi teljesítmény.
Az MI-infrastruktúráért folytatott verseny éleződik
A nagy techcégek, amelyek valaha eszközszegény modellben működtek, ma már egyre inkább eszközorientáltak: hatalmas összegeket fordítanak GPU-parkokra, adatközpontokra és MI-termékekre. Ez megváltoztatja a kockázati profiljukat és az üzleti modelljüket is. Arra is figyelni kell, hogy helyes-e szoftvercégként árazni egy olyan vállalatot, amely már inkább MI-infrastruktúrába öli a pénzét.
A finanszírozásban sokáig az adósság bővítése játszott szerepet, ám továbbra is csak az a cég számít biztonságosnak, amely masszív készpénztartalékkal rendelkezik – mint például a Meta és az Amazon.
A történet tanulsága egyértelmű: aki nem tud az MI terén stabil bevételi forrást teremteni, ne lepődjön meg, ha a piac hamarosan kiszelektálja. 2026-tól tovább nő az olló a költők és a nyerők között.
