Dublin: Egyetemek a szerverfarmok melegén
A Technological University of Dublin tallaght-i kampuszán a hallgatók szokatlan előnyt élveznek: az MI segít melegen tartani az épületeket. 2023 óta a város délnyugati részében több épület, köztük az egyetem is, egy közeli Amazon Web Services adatközpont hulladékhőjét hasznosítja fűtésre.
A szerverfarmok már régóta hőt termelnek, ám eddig ennek közösségi hasznosítása jellemzően lassú volt, mert a nagy áramfogyasztású létesítmények által kibocsátott hő többnyire alacsony hőmérsékletű, így kevéssé volt alkalmas fűtésre.
Az MI-láz azonban mindent megváltoztatott: a nagyobb teljesítményen, forróbban működő chipek miatt most olyan rendszer született, amely a kampusz fűtési igényének 92 százalékát fedezi, mérhetően csökkentve a rezsiköltségeket és a szén-dioxid-kibocsátást is. A tallaghti mintaprojekt mutatja, mennyi előnnyel jár az erőforrások átfogó tervezése, hiszen a hőszolgáltatás nem egyetlen üzemhez kötött. Az AWS-központ hulladékhője 100 százalékban fedezi a rendszer igényét, ráadásul díjmentesen biztosítják a fűtést az egyetem, kereskedelmi épületek és 133 lakás részére is.
Európa tanul az ír példából
Európában a hőhálózatok kiépítése sokkal fejlettebb, mint például az Egyesült Államokban. Dániában egy Meta szerverfarm fűti a Høje-Taastrup helyi távhőrendszert, míg Párizsban egy Google adatközpont 1000 otthont lát el meleggel, és Finnországban is hasonló kezdeményezések indultak.
Írországot hosszú ideig moratórium sújtotta az új adatközpont-beruházásokra, mert ezek rendkívül leterhelték az ország villamosenergia-hálózatát: 2024-ben az adatközpontok a fogyasztás közel egyötödét vitték el. A gazdasági haszon miatt azonban idővel feloldották a moratóriumot, és innovatív hőhálózatokat kezdtek kialakítani.
A szigetország szinte tiszta lapnak számít, hiszen nincs múltja a központi – úgynevezett távfűtési – rendszerek terén. Idővel példát mutathatnak a régió más országainak, hogyan köthető össze okosan az áramhálózat a hőtovábbító rendszerekkel.
Technológiai áttörések az MI chipek hűtésében
Az MI-chipek hűtésének új generációja már sokkal magasabb hőfokon képes a hulladékhőt továbbítani. A dublini székhelyű Nexalus által fejlesztett impingement folyadékhűtési technológiával a szerverfarmokból származó hulladékhő elérheti az 55–60 Celsius-fokot, ami már ideális a távfűtési rendszerekhez. Ez a megközelítés közvetlenül, hőszivattyú nélkül használható, ráadásul sokkal kevesebb hardverrel köthető be az adatközpontokba. Más rendszerek általában csak 30–35 Celsius-fokon képesek hőt leadni, ami kevésbé alkalmas újrahasznosításra.
A hő elosztásának optimalizálása és a forró zónák célzott hűtése révén ezek a létesítmények már nemcsak energiafogyasztóként, hanem energiaforrásként is működhetnek. Idővel akár lakóházak, sőt egész városrészek is a szerverfarmok hulladékhőjével fűthetők.
Terjedő példák, de kihívások is akadnak
Az ír modell már a szigetország határain túl is figyelmet keltett. A brit tisztviselők dán mintára szeretnék országos szintre fejleszteni a hőhálózatokat, és 2050-re húsz százalékos lakossági lefedettséget céloznak. Jelenleg az ilyen rendszerek csak a brit fűtési igények 3 százalékát szolgálják ki, így komoly infrastruktúra-fejlesztés szükséges.
Elemzések szerint, ha a hulladékhőt adó adatközpontokat országos hőhálózatokkal egészítik ki, 2035-re legalább 3,5 millió háztartás juthat megújuló energiával előállított fűtéshez. Ez különösen értékes, mert minden újrahasznosított kilowattóra annyival kevesebbet kell importálni, és ha a gázt váltja ki a rendszer, azzal tovább csökkenthetők a költségek és a geopolitikai kitettség.
Kockázatok, diverzifikáció, jövőkép
A rendszer előtt azonban akadnak kihívások. Például míg a távfűtési hálózatok 30 évig is üzemelnek, az adatközponti berendezések élettartama csak 7–10 év. Emiatt a gyors technológiai fejlődés a beruházási kockázatokat is növeli. A dublini kampusz ezért igyekszik nem csak egyetlen hőforrásra építeni: vizsgálják például a geotermikus lehetőségeket is, valamint más megújuló energiahordozók integrálását tervezik.
A világon jelenleg a távfűtés a globális épületfűtési igények körülbelül 10 százalékát fedezi, ráadásul ennek 90 százaléka még mindig fosszilis energiából származik. Ha a nagyobb országok komolyan veszik a hulladékhő fűtési célú újrahasznosítását, mihamarabb gáztalanítaniuk kell a rendszereiket és kiépíteni a szükséges infrastruktúrát.
A diverzifikáció lesz a kulcs, de ehhez a komfortzónából is ki kell lépni – fejlődni muszáj.
