Telefonszámok záporában
Lényeges szempont, hogy a telefonszám napjainkban szinte a legszemélyesebb adataink közé tartozik, amelyeket józan ésszel senki sem adna át szívesen egy globális tech-vállalatnak. Sokan ugyan úgy vélik, régen is ott voltak a telefonszámok a nyomtatott telefonkönyvekben, ám ezekhez képest most digitális adatbázisokban történik a gyűjtés. Még az is előfordulhat, hogy valaki nem kéri adatainak felhasználását, de az ismerősei, akik szinkronizálnak, gyakorlatilag „feladják” őt is. Ugyan az OpenAI szerint nem tárolnak neveket vagy e-mail-címeket, és a telefonszámokat is titkosítva (hash-elve) őrzik a szervereiken, de ez a védelem sokakban nem kelt bizalmat.
Az új közösségi hálózat előszobája
Az OpenAI nem titkolja, hogy a ChatGPT-t közösségi irányba fejlesztené tovább. Már hónapok óta keringenek olyan hírek, hogy egy nyíltabb, barátokat, ismerősöket összekapcsoló platformot építenek a világ legnépszerűbb MI-jára. A névjegyek szinkronizálása ennek a folyamatnak lehet az első lépése. Sőt, már elérhető egy olyan funkció is, amelyben akár 20 fő is együtt beszélgethet vagy dolgozhat a beszélgetős MI segítségével – ilyen csoportos használatban kulcskérdés lehet, hogy könnyen, egy kattintással lehessen meghívni ismerősöket a névjegyzékből.
Kijátszható az adatvédelem?
Ugyanakkor az európai szabályozás, például a GDPR, szigorúan tiltja, hogy valaki más adatait ilyen módon megossza. Ha egy európai felhasználó névjegyeiben ott van a számunk, és ő szinkronizálja ezeket, jogi felelősség terhelheti azért, hogy beleegyezésünk nélkül kerülhetünk fel külső szerverekre – bármilyen szép is a hash-elés technikai leírása. Európában a MI-szolgáltatók nem kérhetnek ilyen engedélyeket, míg az USA-ban vagy más, lazábban szabályozott piacokon sokkal kevesebb korlátba ütközik ez a gyakorlat. Sok felhasználó – épp emiatt – kizárólag webböngészőből hajlandó elérni a szolgáltatásokat, hiszen külön alkalmazás telepítésekor gyakran automatikusan hozzáférést kérnek a névjegyekhez.
Lelketlen robotok és spam-hullám
Az MI számára egy telefonszám nem több egy azonosítónál, de ebből óriási adatbázisok épülhetnek, amelyek például célzott marketingre vagy akár csalásokra is alkalmasak lehetnek. Egy barátod jó szándékkal szinkronizálja a névjegyeit a MI-vel, te pedig azt tapasztalod, hogy ismeretlen számokról zaklatnak, SMS-ek vagy promóciós hívások érkeznek. Az ilyen visszaélések nagyban eltérnek attól, amikor évtizedekkel ezelőtt csak a helyi telefonkönyvben jelent meg valaki telefonszáma: most már pillanatok alatt globális szinten, automatizált rendszerek számára is elérhetővé válhat.
Szabályok és következmények
Lényeges szempont, hogy az Európai Unióban már jogi következményei lehetnek, ha valaki más személyes adatait – akár tudatlanul is – kiadja egy ilyen rendszernek. Ha valakit emiatt kár ér, a névjegyzék tulajdonosa is felelősségre vonható. Az OpenAI persze kínál lehetőséget arra, hogy az adatokhoz való hozzáférést utólag letiltsuk, de ekkor már gyakran késő, hiszen addigra az információ akár több rendszerbe is bekerülhetett. Az USA-ban vagy más országokban ugyanakkor mindez nem feltétlenül ütközik szabályba, a felhasználókat azonban egyre inkább foglalkoztatja, hogy kinek adják át az egyik legszemélyesebb adatukat, a telefonszámukat.
Dilemma: a kényelem ára
Ugyanakkor mindennapjainkban egyre kevesebben szeretnének lemaradni a technológiai újításokról, ezért sokan szinte automatikusan engedélyezik a hozzáférést a névjegyzékhez is. A múlt tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az, ami ma „csak” a kényelmet szolgálja, holnap már kellemetlen meglepetésekkel is járhat. Az MI-platformok használata egyre szélesebb körben terjed, de a személyes adataink védelmét továbbra is nekünk kell szem előtt tartanunk – még akkor is, ha néha a barátaink sem figyelnek erre.
