Az MI-biztonság a háttérbe szorult
Az elmúlt két év csúcstalálkozói még hangsúlyozták az emberiségre leselkedő katasztrofális veszélyeket, a tömeges munkahelyvesztést vagy a környezeti károk lehetséges kockázatát. Ezt a fókuszt mostanra India országimázsához igazították: a csúcson elsősorban a gyakorlati MI-alkalmazások és az üzletfejlesztés került előtérbe. Bár az indiai szervezők a városban kihelyezett óriásplakátokon továbbra is a szabályozás szükségességét hirdetik, a hivatalos zárónyilatkozatból szinte eltűnt a globális szabályozás, a biztonság és a felügyelet gondolata.
A digitális jogvédők rámutatnak, hogy a biztonsági kérdések háttérbe szorultak, s ez már a tavalyi párizsi csúcs után is látható volt. A fő hangsúly ma már egyértelműen az MI körüli befektetéseken, valamint a gyakorlati felhasználásokat támogató együttműködéseken van. Emellett néhány szakértő szerint az MI kulcskérdései a rendezvény árnyékos sarkaiba szorultak vissza, míg a fő eseményeken a nagyvállalatok és az országok vezetői egymással versengenek a lehetőségek kiaknázásáért.
Nemzetek harca a vezető szerepért
A nagy nemzetek közt is élesedett a verseny. Míg a tavalyi csúcson az Egyesült Királyság még vonakodott aláírni a záródokumentumot a szabályozási célok hiánya miatt, idén már kormánydelegációval érkezett, hogy Nagy-Britanniát tőkebefektetések és tehetségek célországgá tegye az MI területén. Az Egyesült Államok szintén jelentős delegációval jelent meg, hogy kiterjessze MI-exportprogramját, és távol tartsa a világot a kínai technológiáktól. Az MI-ről szóló amerikai külpiaci terjeszkedési stratégia emellett már az USA–Kína gazdasági verseny részeként is értékelhető. Az amerikai vállalatok – köztük az OpenAI, az Anthropic és a Meta – milliárdos befektetéseket jelentettek be Indiában, kiaknázva, hogy a kínai küldöttség a holdújév miatt csak kis létszámban képviselteti magát.
A csúcstalálkozó eltérő politikai súlyt is kapott. Franciaországot Emmanuel Macron elnök magas rangú delegáció élén képviseli, miközben az Egyesült Királyság, az USA és Németország alacsonyabb szintű tisztviselőket küldött. Donald Trump eközben Washingtonban szervez egyeztetést az új Béketanács megalapításáról, így a figyelem megoszlik a világ két fő eseménye között.
Az EU és India: szabályozás vagy önszabályozás?
Az Európai Unió egyszerre próbálja bemutatni magát mint szigorú globális szabályozó és mint innovációorientált, nyitott piac. Az utóbbi hónapokban az EU elindította zászlóshajó MI-szabályozását, de az európai vállalkozói szférát érő panaszok hatására már csökkentette egyes biztonsági előírások szigorát. Az uniós kiállításon a technológiai vezető, Henna Virkkunen hangsúlyozza az EU célját: gyorsítani az MI alkalmazását, az innovációt, és biztosítani, hogy az MI emberközpontú, biztonságos, demokratikus maradjon.
Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az EU önkéntes értékelési modellje bővítheti befolyását, de India egyelőre a piacvezérelt, önszabályozó irányt hirdeti. Az indiai MI-irányelvek a cégek önszabályozására koncentrálnak, és bár időnként beépítik a brüsszeli gyakorlatot a kockázatértékelési kódexekkel, a két megközelítés között nincs jelentős közeledés.
Káosz és új utak a világ MI-csúcsán
A Bharat Mandapam kongresszusi központban, a G20-csúcshoz készült üvegpalotában hétfőn emberek tízezrei igyekeztek eligazodni a 70 ezer négyzetméteres területen. Az érdeklődés óriási, de a résztvevők sokszor órákat álltak sorban, közlekedési problémák és reptéri fennakadások is nehezítették az eseményt.
A kaotikus logisztika mellett a szakmai vita is új irányba mozdult el. Egyesek szerint a csúcstalálkozó átalakulásával az MI-biztonság és a globális szabályozás kérdése egyre inkább más fórumokra tolódik át. Emellett a rendezvény lehetőséget ad a közepes méretű országok számára, hogy egymásra találjanak, és alternatív, nagyvállalatokon kívüli MI-megoldásokat keressenek. Ez új választási lehetőségeket is teremthet az amerikai dominanciával szemben.
A következő évi csúcstalálkozót várhatóan Svájc rendezheti. Időszerű felvetni: a jövő a világgazdaságot alakító davos-i mintát, vagy az ENSZ klímakonferenciáinak (COP-találkozók) vándorló rendszerét fogja követni. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy egy többéves, intézményesített együttműködés segítheti a globális MI-irányítás szervezettségét, elkerülve az eddigi atomizálódást. Az országok stafétacserével, összehangoltan, egymást támogatva teremthetnek koherenciát – ez lehet a valódi MI-szövetség kezdete.
