Veszélyes könnyedség, politikai tétlenség
Az MI-alapú csalások terjedése egyre nehezebbé teszi a valós és a hamis tartalmak megkülönböztetését. A fogyasztóvédelmi szervezet élesen bírálja a nagy platformokat – például a YouTube-ot, az X-et (korábban Twitter), és a Metát – amiért nem hajlandók komolyabban fellépni az ártalmas, félrevezető videókkal szemben. A szervezet szerint a kormánynak szigorú szabályozással kell kikényszerítenie a technológiai óriások felelősségvállalását.
Milyen veszély fenyegeti a felhasználókat?
A pénzügyi felügyelet már most is óv a nem ellenőrzött online influenszerek befektetési tanácsaitól, különösen, mivel minden ötödik befektető még mindig hisz az internetes véleményvezéreknek. Az igazi veszély azonban a meggyőző deepfake videókban rejlik, amelyek ismert és megbízható arcokat – akár újságírókat, akár hírességeket – használnak fel a csalásokhoz. Ezekre különösen nehéz odafigyelni, főleg mert az MI-vel már pillanatok alatt létrehozhatók átverő weboldalak, amelyek a Which? vagy a BBC oldalait is utánozhatják.
Mit tehetünk a védelemért?
Fontos, hogy ellenőrizzük, valóban hivatalos csatornát, hiteles linket, eredeti oldalt látunk-e. Egy új törvény Angliában ugyan javíthat a deepfake felvételek kiszűrésén, de ez önmagában nem oldja meg a pénzügyi csalások problémáját. A valódi áttöréshez a kormánynak keményebb kézzel és hatékonyabb stratégiával kell cselekednie, hogy a nagy tech cégeket elszámoltathatóvá tegye – és a felhasználókat is megvédje a digitális csalók egyre ravaszabb trükkjeitől.
