Az MI áttörést hozhat a lítiumion-akkuk fejlesztésében
A lítium-ion akkumulátorok fejlesztése évekbe telik, rengeteg pénzbe kerül, és hatalmas mennyiségű áramot igényel, mert az új terveket eddig csak hosszú fizikai teszteléssel lehetett kipróbálni. Most azonban egy amerikai kutatócsoport olyan, gépi tanuláson alapuló módszert fejlesztett, amely gyorsabbá és olcsóbbá teheti ezt a folyamatot, miközben világszerte egyre nagyobb szükség van új generációs akkumulátorokra.
Mi lassította eddig a fejlesztést?
Az új akkumulátorok tartósságát hagyományosan úgy tesztelik, hogy a prototípusokat addig töltik és merítik, amíg majdnem teljesen el nem használódnak. Ez hónapokig, akár évekig is tarthat, és rengeteg energiát igényel: 2023-tól 2040-ig az akkumulátorfejlesztés akár 130 000 GWh villamos energiát fogyaszthat el, ami Kalifornia éves villamosenergia-termelésének csaknem fele (278 338 GWh).
Gyorsuló akkutesztelés MI-vel
A most bemutatott, Felfedező tanulás (Discovery Learning) nevű rendszer három modulra épül. Először a Tanuló (Learner) azonosítja azokat a prototípusokat, amelyek tesztelése a leghasznosabb lehet az előrejelzések pontosságának javítására. Ezután az Értelmező (Interpreter) elemzi az új mérési adatokat és a korábbi akkuk teljes élettartamára vonatkozó információkat, majd a Jós (Oracle) előrejelzi az új prototípusok várható élettartamát. A rendszer újdonsága, hogy az előrejelzéseket visszacsatolja a következő tanulási körhöz, így jelentősen csökkenti a teljes életciklus-tesztek szükségességét.
A kutatók szerint az új modell akár 98 százalékkal csökkentheti a fejlesztési időt, és 95 százalékkal a költségeket a hagyományos eljárásokhoz képest. Persze kérdés, mennyire pontos, ha teljesen új típusú akkuk jelennek meg, illetve hogyan teljesít valódi körülmények között — például változó hőmérsékleten, különböző áramterhelések mellett.
Nagy tételben spórolhatnak a gyártók
A lítium-ion akkumulátorok globális piaca jelenleg 44 000 milliárd forintot ér (120 milliárd USD), de ez gyorsan növekszik. Már apró fejlesztési megtakarítások is komoly piaci előnyt jelenthetnek, ha az MI-alapú módszer beválik.
🌕 Az emberiség kapcsolata a Holddal mindig is rendkívüli jelentőséggel bírt. A Hold nem csupán egy fényes égitest az éjszakai égbolton: évszázadokon át szolgált óraként, irányadóként, istenként és a tudományos felfedezések mozgatórugójaként...
🚀 Az Artemis II küldetés űrhajósai most tényleg mindent visznek: épp a Hold közelében járnak az Orion fedélzetén, készülődnek a hétfői holdközelítésre, és közben elképesztő panorámában gyönyörködnek...
Egy lényeges szempont, hogy a mesterséges intelligencia már most is hatalmas mennyiségű energiát fogyaszt világszerte; az Egyesült Államokban például a teljes áramfogyasztás több mint 10%-át MI-rendszerek és adatközpontok használják el, ami 2024-ben mintegy 415 terawattóra volt...
Elképesztő, hogy még szombat este sem lehet hátradőlni a gép előtt, mert a Fortinet kénytelen volt villámgyorsan kiadni egy javítást a FortiClient Enterprise Management Serverhez tartozó kritikus biztonsági rés miatt...
Továbbá a MoonRF nevű nyílt forráskódú kezdeményezés lehetővé teszi bárki számára, hogy a világ bármely pontjáról, akár a Hold segítségével lépjen kapcsolatba másokkal...
Viharos fordulók, mérföldkő technológiák és sorsfordító csaták: ezen a napon Julius Caesar döntő győzelmet aratott Thapsusnál, Gandhi elindította a Sómenetet, és Németország megtámadta Jugoszláviát és Görögországot...
💫 A 2020-as évek közepére rendkívül felgyorsult a mesterséges intelligencia fejlődése, és ehhez az Nvidia óriási teljesítményű GPU-rendszerei adták az alapot...
Egy Quizlet nevű online tanulási platformon februárban olyan, nyilvánosra állított kártyacsomag bukkant fel, amely valószínűleg rendkívül bizalmas, texasi biztonsági létesítményekhez köthető eljárásokról árult el információkat...
A kínai Ant Group blokklánc-részlege, az Ant Digital Technologies bemutatta az Anvita platformot, amely lehetővé teszi, hogy önjáró MI-ügynökök minimális emberi beavatkozás mellett vagyont birtokoljanak, kereskedjenek és azonnali fizetéseket bonyolítsanak le...
🚧 Az Antarktisz felszínét hatalmas arany-, ezüst-, réz- és vaslelőhelyek rejtik – eddig ezek megközelíthetetlenek voltak, de az éghajlatváltozás most mindent felboríthat...
💡 Lengyel kutatóknak minden eddiginél vékonyabb rétegben sikerült csapdába ejteniük az infravörös fényt: mindössze 40 nanométer vastagságban, ami ezerszer vékonyabb, mint egy hajszál...
Közel kétezer évvel ezelőtt kínai csillagászok egy különös, ideiglenes „vendégcsillagot” figyeltek meg az éjszakai égbolton, az Alfa Centauri irányában...
Az elkövetkező években radikálisan megváltozhat a Föld éjszakai égboltja: a Reflect Orbital nevű cég tervezi, hogy hatalmas tükrökkel felszerelt műholdakat állít pályára, melyek képesek lennének 5-6 km széles földi területekre napfényt vetíteni – a telihold fényétől a verőfényes dél ragyogásáig...
🛡 Érdekes felvetés, hogy a legforróbb techmeló, a forward-deployed engineer (FDE), gyökeresen felforgatta a szoftveripart, miközben a legtöbb cég aligha tudja azt valóban megvalósítani...
