
A Codex önfejlesztő ereje
A Codex 2025 májusában indult kutatási előzetesként; felhőben futó szoftvermérnöki MI-ügynökként működik, amely képes új funkciókat írni, hibákat javítani és önállóan pull requesteket létrehozni. A Codex célja, hogy minél több fejlesztői folyamatot automatizáljon, ezért a felhasználói kódbázisához kapcsolódva párhuzamosan, elkülönített környezetekben dolgozik. Az MI-t el lehet érni a ChatGPT webes felületéről, parancssoros (CLI) eszközként, illetve különböző fejlesztői környezetekhez kiadott bővítményeken keresztül.
Az OpenAI-n belül is szinte minden mérnök rendszeresen használja a Codexet, hiszen a projektcsapatok a külső fejlesztők által is elérhető nyílt forráskódú verzióval dolgoznak, amelyhez ők is hozzáadhatnak új funkciókat. Különleges újdonság, hogy a Codex rengeteget segít önmaga továbblépésében is: akár saját tréningjeit visszaellenőrzi, akár felhasználói visszajelzésekből dönt a következő fejlesztési irányról, sőt, a Codex saját tréningfolyamatait is menedzseli. A felhasználók ugyanúgy jelenthetnek hibát vagy rendelhetnek hozzá feladatokat, mint egy emberi kollégához – például a Linear vagy a Slack rendszereken keresztül.
Az önmagát fejlesztő logika múltja és jövője
A mérnökök már a számítástechnika hajnalán kézzel rajzolták meg az első integrált áramköröket, ezeket fizikai chipekké alakították, amelyek aztán először tették lehetővé, hogy gépi tervezőprogramokat futtathassanak. A Codex működése ebből a szempontból sem újdonság – az eszköz minden generációja önmagán javít, az eredmények beépülnek a következő fejlesztési ciklusokba. Ugyanakkor az, hogy egy MI ilyen mértékben rendelkezik döntési, önirányító képességgel, teljesen új távlatokat nyit.
Az MI-ügynök fejlesztésekor emberi fogalmakkal közelítünk hozzá: a csapattagok ténylegesen együtt dolgoznak a Codexszel, úgy adnak feladatot neki, mint más kollégáknak. Az, hogy valójában döntést hoz-e vagy csak kifinomult feltételes logikát hajt végre, filozófiai kérdés, de az biztos, hogy egy önálló visszacsatolási kör alakult ki, amelyben az MI által írt kód beépül saját magába, és ezzel minden újabb kör egy másik, fejlettebb Codexet eredményez.
Rekordgyors fejlesztés: a Sora androidos alkalmazás példája
A Codex gyakorlati ereje a Sora androidos alkalmazás fejlesztésén mutatkozott meg igazán: mindössze négy mérnök 18 nap alatt készítette el az alkalmazást a nulláról, majd 28 nap után már közzé is tették a Play Áruházban. Az androidos változat megalkotásakor a Codex nemcsak az architektúrát tervezte meg, hanem külön alkatrészekre osztotta a projektet, illetve részegységeket is maga valósított meg.
Ezért volt lehetséges a rekordidő: az MI nemcsak kódot írt, hanem világos részterveket is készített a fejlesztőknek. Ugyanakkor egy METR-kutatás szerint a tapasztalt, nyílt forráskódú fejlesztők 19 százalékkal lassabban haladtak összetettebb, régi projekteknél az MI-vel, míg egyszerűbb alkalmazásoknál jobban működik a segítő eszköz.
Az MI új kolléga a csapatban
A Codex mára integrálódott a fejlesztőcsapatok mindennapjaiba: platformok, mint a Linear vagy a Slack, lehetővé teszik, hogy egy hibát vagy kérést egyszerűen a Codexhez rendeljünk. Az MI a beérkezett visszajelzést lefordítja programozói feladattá, pull requestet készít, amelyet a csapattagok ugyanazokon a csatornákon átbeszélnek, visszajelzésekkel finomítanak, mintha csak egy emberi kollégával dolgoznának.
A tervezők is profitálnak ebből: nem kell kész terveket átdobni a fejlesztőknek, hanem maguk is építő részesei lehetnek az új funkciók prototípusainak, hiszen a Codex a tényleges kódolásban is támogatja őket. Ezért mindenki hatékonyabban, átfogóbban tud alkotni.
Az OpenAI célja, hogy a Codex egyre önállóbb legyen: kezdetben még “junior fejlesztő”, amely hosszú távon “szenior szintű” segítőtárssá növi ki magát a csapatban.
Ember és MI: egymás mellett
Felvetődik a kérdés, hogy az ilyen ügynökök veszélyt jelentenek-e a fejlesztői munkahelyekre. Az OpenAI szerint az ember mindig a folyamatban marad: egyrészt a kódot át tudja nézni, másrészt kontrollálja, mit enged be a kész termékbe. A Codex inkább erősíti az emberi potenciált, mintsem teljesen kiváltja azt.
Embiricos szerint kétféle “kódolási stílus” alakul most ki: a “vibe coding”, amikor sokszor az MI által generált kódot kontroll nélkül elfogadják, illetve a “prompt engineering”, ahol az ember aktívan részt vesz a tervezésben és az MI-vel iterál. Ugyan a vibe coding gyors prototípusoknál előnyös, nagyobb projekteknél a gondos felülvizsgálat és együttműködés a nyerő.
Kitekintés: a kódolás az MI fő alkalmazási területe lehet
Ma már világos, hogy az óriási nyelvi modellek, mint a GPT-4, egyre kisebb előrelépési ütemet mutatnak, ezért egyre többen fordulnak hasonló, ügynökalapú megoldások felé. Emiatt az MI által vezérelt kódolási ügynökök lehetnek a legsikeresebb gyakorlati MI-alkalmazások, hiszen komplex, mégis jól ellenőrizhető, objektív eredményt kell leadniuk.
A Codex fejlesztése folyamatos, GPT-5-alapú változata már 30 százalékkal gyorsabb elődjénél, és akár 24 órán keresztül is képes önállóan összetett feladatokon dolgozni. Az MI-piac azonban forrong: az Anthropic Claude Code-ja, a Google Studio Botja, a francia Mistral Devstral és Vibe eszközpárosa, valamint a feltörekvő Cursor startup is jelentős szereplők.
Az MI-kódoló ügynökök végső célja, hogy ne csak programozóknak, hanem bárki számára használhatók legyenek, még azoknak is, akik soha nem láttak kódsort életükben. Ezért az MI-segítők fejlődése most a teljes informatikai világ átalakítását is jelenthetik.
