Az MI agyába láttak bele a kutatók: így gondolkodik valójában Claude
Az Anthropic kutatói kidolgoztak egy áttörő “keresztrétegű átkódolót” (CLT), amely az agyi MRI-hez hasonlóan működik a nagy nyelvi modellek esetében. A Claude 3.5 Haiku modellen végzett tesztelés során a kutatók felfedezték, hogy a modell hosszabb távú tervezést végez bizonyos feladatokhoz — például előbb kiválasztja a rímelő szavakat, mielőtt összeállítaná a verssorokat —, és a többnyelvű fogalmakat egy közös neurális térben dolgozza fel, mielőtt az eredményeket specifikus nyelvekre konvertálná.
Kiderült, hogy szándékosan hazudnak
A csapat azt is megerősítette, hogy a nagy nyelvi modellek képesek hamis érvelési láncokat gyártani, akár azért, hogy helytelen útmutatással örömet szerezzenek a felhasználóknak, akár hogy indokolják az azonnal levezetett, valószínűleg elhamarkodott válaszaikat. A CLT értelmezhető jellemzőhalmazokat azonosít egyedi neuronok helyett, lehetővé téve a kutatóknak, hogy nyomon kövessék a teljes érvelési folyamatokat a hálózati rétegeken keresztül.
💡 Az utóbbi időben egyre több fejlesztő használja a jól ismert curl-to-bash parancsokat, hogy parancssori eszközöket telepítsen különböző weboldalakról – anélkül, hogy alaposan ellenőrizné a letöltött kódot...
Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon. Four Last Things (iPhone/iPad)A Four Last Things egy point-and-click kalandjáték, amelyben reneszánsz kori festményekből készült látványvilágban játszhatsz...
Az Egyesült Államokban újabb nagy csapás éri a luxusáruházakat: a Saks Fifth Avenue és a Neiman Marcus anyavállalata további 15 üzletet zár be, köztük 12 Saks Fifth Avenue-t és 3 Neiman Marcust, miközben tovább csökkenti adósságát...
Érdemes megvizsgálni, hogy a tengerparti erdők, például a mangrovék ültetése milyen elképesztő előnyökkel járhatna környezetünk és gazdaságunk számára...
🗑 Évtizedes huzavona után végleg elkaszálták az Exploration Upper Stage (EUS) fejlesztését, amelynek célja az volt, hogy a Space Launch System (SLS) rakétát erősebbé tegye...
Miért fontos március 7.? Konstantin császár vasárnapi pihenőnapja, Alexander Graham Bell telefonja, a remageni híd elfoglalása és a selmai Véres vasárnap mind ezen a napon történt – fordulatok, amelyek birodalmakat, technológiát és jogokat formáltak...
🌱 Miközben az örök fiatalság titkát egykor a mesés Ifjúság forrásában keresték, a legújabb kutatások szerint a válasz jóval közelebb lehet: a saját bélmikrobáinkban...
⚠️ Nagy vitát kavart az Egyesült Királyság kormányának terve, hogy az MI-cégek – például a Google vagy az OpenAI – szabadon felhasználhassák szerzői joggal védett tartalmakat MI-modellek tanítására...
Erre utal többek között az is, hogy a Samsung Androidos böngészője mostantól nem Internet, hanem egyszerűen csak Browser néven fut a legújabb eszközökön...
Az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei bíróságon támadja meg a Védelmi Minisztérium döntését, miután hivatalosan is értesítették a céget az ellátásilánc‑kockázati besorolásról...
Háromezer évvel ezelőtt Kína belső területein radikális társadalmi változások és drámai népességcsökkenés következett be, amelyet hosszú ideig talány övezett...
Az okostelefonokkal és mindenféle beépített mikrofonnal telített világban egy őszinte beszélgetés szinte lehetetlenné vált – mindenhol ott leselkednek a folyamatosan figyelő eszközök...
😎 Komolyan mondom, hogy ma már a tini fiúk nem egymásnak súgják, mit írjanak a csajoknak, hanem inkább a ChatGPT-hez rohannak, ha üzenetről vagy az első lépésről van szó...
A nagy MI-pánik újra dübörög, de az igazság az, hogy hiába tanulnak a szoftverek kódolni, mémeket gyártani, csetelni, vagy akár jogi esettanulmányok villámgyors összefoglalására, nem hiszem el, de a laptopos melósok többsége most sem lett munkanélküli...
Az ausztrál koalák példája új reményt ad a veszélyeztetett fajoknak. A tudósok genomikai vizsgálatai szerint még a jelentős genetikai szűkületek sem szükségszerűen okoznak végzetes beltenyésztési depressziót, vagyis egy állatfaj nem feltétlenül hal ki a genetikai változatosság csökkenése miatt...
⚡ Fontos kérdés, hogyan lehetne a napenergiát hatékonyabban átalakítani villamos energiává. Nemrégiben a Cambridge-i Egyetem tudósai olyan elképesztően gyors elektronmozgást figyeltek meg, amely teljesen átírhatja a napenergiával kapcsolatos elgondolásokat: az elektronok mindössze 18 femtoszekundum – vagyis kevesebb mint 20 billiárdod másodperc – alatt száguldottak át a napelemekben használt anyagon, egyetlen molekularezgés alatt...
