
Nagy lehetőség, nagy bukásveszély
Az egykori dotkomlufi tanulságai máig élnek. Bár akik jókor szálltak be az Nvidia-részvényekbe, vagyonokat kerestek, az 1999-ben tőzsdére lépő cégek zöme három év alatt átlagosan -48%-os hozamot produkált. Ráadásul ez a mutató csak az első napi záróárat nézi, nem a hivatalos kibocsátási árat, és kizárja a nem hagyományos, például fordított fúziós bevezetések eseteit.
Különösen említést érdemel, hogy 2021-ben, amikor 311 cég jelent meg a tőzsdén – húszéves rekord –, három év alatt ezek a társaságok átlagosan szintén -49%-os hozamot értek el. Ez főként azért volt lehetséges, mert a felfokozott befektetői hangulatban még a gyengébb, nem nyereséges cégek is be tudtak lépni, és az erősebb vállalatok is sokszor túlárazva jelentek meg. Így a bőség zavarát nem mindig követi siker.
Az IPO-k titkos szabályai
Érdemes tudni, hogy a tőzsdére lépő cégek átlagosan 19%-ot emelkednek az első napon – 1980 és 2025 között összesen 444 ezer milliárd forint (1,19 billió dollár) nyereség keletkezett az első napi kereskedés során. Ugyanakkor az évtizedek során változott a cégek profilja is: a 80-as, 90-es években főként fiatalabb, de nyereséges vállalatok léptek piacra, manapság inkább az évek óta működő, de esetleg még nem nyereséges szereplők jellemzőek.
Ebből kifolyólag a növekedési kilátásokat inkább a forgalom mutatja: azok a vállalatok, amelyek éves bevétele meghaladja a 37 milliárd forintot (100 millió dollár), hosszabb távon jobb teljesítményt mutatnak, mint a kisebb társaik.
Mikor és hogyan érdemes részvényt vásárolni?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a tőzsdei nyitónapon a lakossági befektetők rendszerint drágábban jutnak a friss papírokhoz, mivel a kibocsátási áron főként nagybankok, intézményi ügyfelek vásárolhatnak. Akinek van 92 millió forintja (250 ezer dollár), akár közvetlenül is beszállhat, például a SpaceX vagy az OpenAI előzetes részvényértékesítéseiben, de a többségnek marad a nyílt piac.
Ugyanakkor sok befektető jobban jár, ha nem azonnal csap le az új részvényekre, hanem kivárja az első napi vagy akár másnapi zárást. A valódi értékről csak a nagy felhajtás elcsendesedése után, akár fél évvel később, az első lezárt mérlegidőszak után lehet képet kapni, amikor már az alapítók, bennfentesek is eladhatják papírjaikat. Ilyenkor a valós vállalati teljesítmény fog megmutatkozni a részvények árfolyamában, nem az IPO-hype.
Lehet új Nvidia a láthatáron?
A 2026-os nagy IPO-szezonban is lehet igazi gyöngyszemet találni, de a vak szerencse helyett többet ér a klasszikus elemzés és összehasonlítás. Ennélfogva nem mindig éri meg elsőként beszállni: érdemes kivárni a megfelelő alkalmat, mérlegelni az iparági árazásokat, és inkább alapos kutatás után dönteni, mintsem pusztán a szerencsére bízni a pénzt.
