Ügyes lavírozás Trump körül
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Trump elnök az utóbbi években többször hangsúlyozta: szeretné, ha az iPhone-t Amerikában szerelnék össze. Bár Cook most nem mondta ki az “Amerikában gyártott iPhone” varázsszót, a cégvezető mégis azt kommunikálta, hogy az Apple teljes mellszélességgel támogatja az amerikai gyártást és munkahelyeket. Ám azt is hangsúlyozta, hogy olyan jelentős alkatrészeket, mint az üvegfelületek vagy az arcfelismerő szenzorok, már most is amerikai partnereik szállítanak – bár a végső összeszerelés továbbra is Kínában történik. Tim Cook egyenesen úgy fogalmazott: a végső összeszerelés még egy darabig máshol marad.
Trump láthatóan elégedett volt. Elmondta, hogy az alkatrészek jelentős része már így is Amerikában készül, és elképzelhetőnek tartja, hogy egyszer majd az egész gyártás hazakerül – ha az ösztönzők megfelelőek lesznek. A szakértők szerint Cook bejelentése egyértelműen arra szolgált, hogy az Apple kikerüljön az elnök vámpolitikájának célkeresztjéből. Ezt mutatja az is, hogy Trump ugyan újabb vámtarifákat helyezett kilátásba különböző chipekre, az Apple – amely több száz különböző chipet épít a készülékeibe – mégis mentességet kapott.
Az Apple stratégiája sikeres volt: részvényei a bejelentés napján 5, másnap további 3 százalékkal emelkedtek.
Óriásberuházás, visszatérő munkahelyek?
Az üzenet középpontjában az úgynevezett Amerikai Gyártási Program (American Manufacturing Program) áll: az Apple ennek keretében plusz kiadásokkal ösztönzi amerikai beszállítóit arra, hogy fejlesszék gyártókapacitásaikat, miközben vállalja, hogy a jövőben még több alkatrészt vásárol tőlük. Cook ezzel 450 ezer amerikai munkahely fenntartását segíti elő, melyből az Apple beszállítói hálózata profitál.
Az Apple például az idei évben 19 milliárd chipet terveztet és gyártat amerikai partnereivel, akik közül többen régóta együttműködnek a céggel. Az iPhone és Apple Watch üvegeit például Kentucky állam egyik gyárában készítik – ezért az Apple 920 milliárd forintot fizet, ami jelentős, szimbolikus lépés (miközben magát a készüléket Kínában vagy Indiában szerelik össze). Érdemes hozzátenni, hogy az üveggyártó Corning 2007 óta az Apple első számú partnere ezen a téren, éves forgalmának több mint 740 milliárd forintját köszönheti ennek.
Az Apple másik kiemelt partnere a Coherent, amely az arcfelismerő szenzorokhoz szükséges lézerek szállítója, texasi gyártóbázissal. Ez mintegy 37 milliárd forint éves üzlet a cégnek, de alternatívaként ott van például a Sony vagy a Lumentum is.
Szintén fontos partner a Texas Instruments, amely már évek óta hozzájárul az iPhone chipjeihez – jelenleg Texasban és Utahban bővítik a gyártást. Jelentős a Samsunggal kötött együttműködés is, amely innovatív chipgyártási technológiát jelent – konkrétumok nélkül.
Az Apple közvetlenül együttműködik más cégekkel is, amelyek általában beszállítóinak gyártanak, például az ASE-vel (félvezető tokozó és tesztelő üzem Arizona államban), a GlobalWafers America-val (amerikai wafergyártás), továbbá a GlobalFoundries-zal és Skyworks-szel, akik vezeték nélküli chipeket szállítanak az iPhone-hoz, és most 5G alkatrészeket is fejlesztenek az Apple-lel az USA-ban.
A TSMC (tajvani félvezető óriás) arizonai gyárának legnagyobb ügyfele is az Apple lesz, itt milliószámra rendel új, fejlett chipeket. Emellett bővítik az adatközpontokat mesterséges intelligencia fejlesztésére Észak-Karolinában, Iowában, Nevadában és Oregonban.
Mennyi az annyi? Tényleg akkora fordulat?
Bár a bejelentés elsőre licitnek hangzik, a 220 ezer milliárd forintos összeg valójában sok olyan kiadást is tartalmaz, amelyet az Apple eddig is minden évben elköltött: beszállítói szerződések, alkalmazotti bérek, adatközpontok, Apple TV+ produkciók, vagy éppen irodai beruházások.
Az Apple 2018 óta minden évben közzéteszi amerikai költéseit. Ezek mostantól elérik az évi 55 ezer milliárd forintot – de az Apple teljes világméretű kiadásai ehhez képest is hatalmasak: 2024-ben összesen 77 ezer milliárdot költött el értékesítési költségekre, 21 ezer milliárdot működési kiadásokra, csaknem 3 ezer milliárdot beruházásokra.
Sok elemző szerint a most bejelentett költések nem igazán befolyásolják az Apple nyereségességét, főleg mert ezek javarészt meglévő partnerségek költségeit jelentik újra. Magyarán: ezt a pénzt a cég mindenképpen elköltené valahol.
A Wedbush elemzője szerint, ha az Apple valóban Amerikába hozná az iPhone végső összeszerelését, a gyártási költségek olyannyira megugranának, hogy a készüléket 1,3 millió forint alatt nem lehetne megvásárolni – vagyis, jelenleg ez teljesen irreális.
Következtetés: Ügyes kommunikáció, minimális változás
Ennek fényében világos: Tim Cooknak sikerült minden politikai elvárásnak látszólag megfelelnie, miközben az Apple működésében lényegi változás nem történt. A cég monumentális amerikai kiadásaival biztosan lesz miről beszélnie Trumpnak – az iPhone pedig egyelőre továbbra is marad a kínai, indiai és más ázsiai gyártósorokon.
