Az új, villámgyors kőzetciklus
A tengerparti ipari üzemek melléktermékei, például az acélgyártás salakja, a tengervíz és a levegő hatására sokkal gyorsabban szilárdulnak kővé, mint a természetes üledékek. Ennek oka, hogy az ilyen hulladékokban található ásványi anyagok, például a kalcium és a magnézium, nagyon gyorsan reagálnak egymással, és természetes cementként kötnek meg, így a hulladékból hamar szikla keletkezik. Ez az úgynevezett gyors antropoklasztikus kőzetciklus, ami azt is jelenti, hogy az iparnak jóval kevesebb ideje van a hulladék felelős feldolgozására.
Acélsalakból szabályos mini-hegység
Az első ilyen helyszínt Anglia északnyugati partján, Derwent Howe-n fedezték fel egy bezárt vas- és acélgyár mögött. A kutatók az itteni salakfalakon furcsa képződményeket figyeltek meg, ezért 13 különböző helyről vettek mintát. Az elektronmikroszkópos, röntgendiffrakciós és Raman-spektroszkópiás elemzések során kalciumot, vasat, magnéziumot és mangánt találtak – ezek mind elősegítik a gyors cementképződést.
35 év alatt teljesen megszilárdul
Az egyik mintában egy 1934-es érme és egy alumínium üdítős doboz teteje is volt, utóbbi csak 1989 után készülhetett. Ez bizonyítja, hogy a salak maximum 35 év leforgása alatt megszilárdul és akár ilyen apró tárgyat is eltemet. Ezt a jelenséget már Spanyolország egyes partszakaszain is megfigyelték, de a mostani kutatásban először sikerült pontosítani a szükséges időt: a maximum 35 év.
Az ember nyoma a geológiai időskálán is látszik
Ez a szuperszonikus kőzetképződés mintapéldája annak, hogy minden emberi tevékenység – akár csak egy hulladékkupac – visszavonhatatlanul beépül bolygónk geológiai múltjába is. Az új eredmények szerint ráadásul ez a folyamat sokkal gyorsabban megy végbe, mint korábban gondoltuk.
