
Vegyi anyagok mindennapjainkban
Ma már nagyjából 350 000 különböző vegyi anyag lehet jelen a háztartásokban és az iparban. Ezeknek gyakran csak töredékét vizsgálják alaposan, pedig sok közöttük hormonhatású vagy idegrendszerre ható összetevő. A műanyagok önmagukban több mint 16 000 különböző adalékot tartalmaznak, ezek nagy részéről nincs elegendő adat a mérgező hatásokról. Mindezek dacára a szabályozás és a piacra kerülés folyamata ritkán követi a vegyi anyagok valódi viselkedést módosító hatásait.
Miért félnek a viselkedési tesztektől?
Míg a kémiai biztonságot hagyományosan halakon, rákokon, algákon végzett túlélési, növekedési és szaporodási vizsgálatokra alapozzák, addig a magatartásbeli változások felmérése elmarad. Az iparban dolgozó toxikológusok gyakran vonakodnak viselkedési vizsgálatokat végezni: sokan a módszerek megismételhetőségét és megbízhatóságát kérdőjelezik meg, míg mások a költségnövekedéstől vagy kellemetlen titkok napvilágra kerülésétől tartanak.
Érdemes kiemelni, hogy egyes kutatók szerint a szennyezés összefüggésbe hozható a demencia, a szorongás, sőt az agresszió növekvő arányával. Az MI-alapú gyógyszertervezésben a viselkedési teszteket már sikerrel alkalmazzák, mégsem vált általános gyakorlattá a környezeti toxikológiai vizsgálatokban.
Mennyibe kerül az óvatosság?
Csak az Egyesült Államokban átlagosan 372 forint/kg lehet egy vegyszer biztonsági tesztje, de a valódi kockázatok figyelmen kívül hagyása végül jóval többe kerülhet társadalmi szinten. Az ipar elsősorban a pluszköltséget, a megnövekedett időráfordítást és a gyártók termékeivel kapcsolatos kellemetlen eredményeket kifogásolja, mégis: mindezt figyelembe véve a viselkedési tesztek beillesztése legalább annyira befektetés, mint védekezés, hiszen a környezet és az emberi egészség megóvása pénzben nem kifejezhető értéket is jelent.