
Bakteriális kommunikáció: új front a gyógyításban
Bár minden élőlény folyamatosan alkalmazkodik a túlélés érdekében, a baktériumok is évek alatt ellenállóvá váltak az antibiotikumokkal és fertőtlenítőszerekkel szemben, ami napjainkra komoly kihívásokat okoz az egészségügyben. Nem elhanyagolható, hogy számtalan baktérium kifejezetten fontos a szervezet számára. Felmerül tehát a kérdés: a baktériumok kiirtása helyett nem lenne-e hatékonyabb, ha viselkedésüket alakítanánk?
Az üzenetküldő baktériumok titkos világa
A szájban mintegy 700 baktériumfaj él, amelyek folyamatosan kommunikálnak egymással, egy úgynevezett quorum sensing rendszeren keresztül. Az információátadásban kulcsszerepet játszó molekulák, az N-acil-homoszerin-laktonok (AHL) révén a baktériumközösségek összehangolják működésüket. A Minnesotai Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, mi történik, ha ezt a kommunikációt szándékosan megszakítják.
A plakk átalakítása enzimekkel
Részletesebben kifejtve, a fogplakk oxigéndús részein a baktériumok AHL-jeleket bocsátanak ki, amelyek a fogíny alatt, oxigénhiányos környezetben élő társaikhoz is eljutnak. Az AHL-eket lebontó, speciális laktonáz enzimek bejuttatása után megfigyelték, hogy megnőtt az egészséges szájflórához köthető baktériumok aránya. Mindez arra utal, hogy ezek az enzimek kulcsfontosságúak lehetnek a káros baktériumok „visszaszorításában” úgy, hogy közben a hasznos fajok megmaradnak.
A plakk mint önálló ökoszisztéma
A kutatócsoport hangsúlyozza, hogy a plakk fejlődése olyan, mint egy erdő felépülése: az első betelepülő Streptococcus és Actinomyces baktériumfajok ártalmatlanok, sőt hasznosak, viszont a későbbi beköltözők, például a Porphyromonas gingivalis, már súlyos ínybetegségekhez vezethetnek. A baktériumok közötti jelzések befolyásolásával az egészséges egyensúly megtartható, vagy akár visszaállítható.
A jövő: célzott, mikrobiom-alapú kezelések
A kutatók komoly erőfeszítéseket tettek annak feltárására, hogyan változik a baktériumkommunikáció a száj különböző részein, illetve különböző egészségi állapotokban. A szakértők szerint a mikrobiom egyensúlyának fenntartása lehet a kulcs a jövő terápiáiban – nemcsak a szájban, hanem más testrészeken is, ahol a mikrobiom felborulása betegségekhez, sőt, bizonyos daganatokhoz vezethet.
