
A féltékenység hatása
A kérdőívek eredményei alapján a féltékenység rendszeresebbé tette a partner online „megfigyelését”, például a posztok, barátlisták és lájkok követését. Másként fogalmazva: a féltékenység egy évvel később már szoros összefüggésben állt a kapcsolati elégedettség romlásával. Önmagában a rendszeres online ellenőrzés viszont nem volt káros – a bizalmatlanság és bizonytalanság érzése volt a kapcsolatot romboló tényező. Érdekesség, hogy a korábbi tanulmányokkal ellentétben itt nem találtak hosszú távú összefüggést a kötődési szorongás és a féltékenység között, vagyis inkább az online környezet – a folyamatosan félreérthető információk – kavarják fel a bizalmat.
A fiatalok különösen sérülékenyek
A fiatal felnőttek kiemelten sérülékenyek a közösségi médiából eredő féltékenységre és elégedetlenségre. Nemcsak azért, mert ők használják a legtöbbet az Instagramot vagy a TikTokot, hanem mert épp ebben az életszakaszban kezdődik az első komoly kapcsolat, sokszor az összeköltözés időszaka is. Mindeközben még tanulják, hogyan kell jól kezelni a konfliktusokat, problémákat – erre az internet csak rátesz egy lapáttal.
Nincs minden veszve
Ettől függetlenül nem kell lemondani a közösségi médiáról. A megoldás a tudatosság és az őszinte kommunikáció. Fontos felismerni, ha eluralkodik rajtad a kíváncsiság vagy a bizalmatlanság, és ezeket megosztani a pároddal, ahelyett hogy titokban kezdenél nyomozni. Egy lépést hátra lépni, felismerni a saját bizonytalanságaidat, és a nyílt beszélgetés segíthet megőrizni a harmóniát.
Összességében elmondható, hogy a közösségi médiának léteznek pozitív hatásai is: a közösen megélt online pillanatok, a kedves üzenetek vagy a kölcsönös figyelem erősítheti az összetartozást. Ugyanakkor a hosszú távú előnyökről még kevés kutatás született – nem tudni, a jó kapcsolat eredményez-e pozitív internetes jelenlétet, vagy éppen fordítva.
