
Hogyan zajlik a DNS-mintavétel?
Először kétféle mintát gyűjtenek: halál utáni (posztmortem), illetve életből származó (antemortem) mintákat. A helyszínen, miközben a szakemberek dokumentálják a fogazatot, ruházatot, ujjlenyomatot és személyes tárgyakat, DNS-mintát vesznek a legépszerűbb szövetekből, elsősorban vérből vagy lágyszövetből. Ha a testek bomlásnak indultak vagy összekeveredtek, akkor csontból és fogból próbálnak mintát nyerni.
A tömeges katasztrófáknál gyakori, hogy a környezeti tényezők – mint a tűz, víz vagy hő – rontják a minták minőségét. Például 2001-ben a New York-i Világkereskedelmi Központ (World Trade Center) áldozatai hőnek és oltóvíznek voltak kitéve, míg a 2004-es délkelet-ázsiai szökőár (tsunami) során a tengervíz és a trópusi klíma nehezítette a mintavételt.
DNS-profilkészítés és azonosítás
A laborban a szövetmintákból kinyerik a DNS-t, majd enzimekkel megsokszorozzák, hogy elegendő mennyiség álljon rendelkezésre az elemzéshez. A különböző méretű DNS-darabokat elválasztják, és így minden áldozathoz egyedi DNS-profilt hoznak létre.
Ezután ezt a profilt összevetik életből származó mintákkal, például az áldozat borotvájával vagy fogkeféjével, de felhasználhatók közeli rokonok – szülők, testvérek – mintái is. Ez a tudományos módszer, ha helyesen végzik, megbízhatóan működik, sőt, akár egypetéjű ikreket is képes megkülönböztetni, különösen, ha más kémiai vizsgálatokkal is kombinálják.
Technológiai és etikai akadályok
A sikeres azonosításhoz szükség van épen maradt mintákra és fejlett laborfelszerelésre. Ha a maradványok teljesen megsemmisülnek, előfordulhat, hogy nem lesz elegendő DNS az azonosításhoz. Emellett komoly etikai dilemmákat is felvet a technológia: hogyan kezeljük a holttesteket és a maradványokat, milyen jogi és kulturális elvárásoknak kell megfelelni? Például Irakban, a 2005-ös eltűnt áldozatok azonosításakor a hatóságok ragaszkodtak hozzá, hogy a DNS-vizsgálathoz vett csontokat visszaadják, így lehetett teljes értékű temetésük.
Az áldozatok tiszteletteljes kezelése és a kulturális elvárások figyelembevétele minden esetben kiemelten fontos, hogy a legnagyobb tragédiákban is méltóságteljesen bánjunk a halottakkal.