A gyémánt születése testközelből
A gyémánt valójában tiszta szénből áll, amely Földünk felszíne alatt, extrém nyomás és hőmérséklet hatására rendeződik tökéletes, szoros kristályrácsba, jellemzően 150–200 km mélyen. Érdemes megjegyezni, hogy ahhoz, hogy ezek a rendkívül ellenálló kristályrácsok eljussanak a felszínre, gyors feláramlás – például vulkánkitörés – szükséges, különben a kő hosszú évezredek alatt elolvadna vagy grafittá alakulna.
A színek születése: szennyeződések és deformációk
Bár a legtöbb gyémánt valóban színtelen, többféleképpen is különleges színt kaphatnak. Az egyik módja, hogy szennyeződések – vagyis nem szén atomok – kerülnek a kristályrács szerkezetébe a kialakulás során. Ilyen például a nitrogén, amely finom sárgás vagy narancsos árnyalatot adhat a kőnek. Hasonlóképpen a bór gyönyörű kék gyémántokat hozhat létre, mint amilyen a híres Remény gyémántja (Hope Diamond).
A zöld szín sugárzás révén alakulhat ki, ha például a gyémántot urántartalmú kőzetek veszik körül: az atomok energiaközlése üresedéseket hoz létre a kristályszerkezetben.
A rózsaszín és piros gyémántok esetében azonban egészen más a helyzet: ezek a kövek szerkezeti deformációk miatt kapják színüket. Ha a keletkező kristály éppen megfelelő – optimális – nyomás alatt áll, akkor lesz rózsaszín; túl kicsi nyomásnál színtelen, túl nagy nyomásnál barna lesz. Ez magyarázza, miért rendkívül ritkák a rózsaszín gyémántok.
Földtörténet a gyémántban
A tudósokat különösen izgatja, hogy a rózsaszín vagy piros gyémántok színe egyedi földtörténeti lenyomat. Az Argyle bánya (Nyugat-Ausztrália) példájánál maradva: itt a rózsaszín gyémántok abban az időszakban születtek, amikor Földünk első nagy szuperkontinense, 1,3 milliárd évvel ezelőtt, szétesett. A Winston-gyémánt (Winston Diamond), amelyet a Smithsonianban állítottak ki, szintén ilyen eredetű, vélhetően Brazília vagy Venezuela adta bölcsőjét.
Köveken túl: tudományos jelentőség
Összességében elmondható, hogy a természetben keletkezett színes gyémántok nemcsak gyönyörű ékkövek, hanem a földi történelem titkait is rejtik. Tudósok ma már e kövek vizsgálatával térképezik fel, milyen folyamatok játszódtak le bolygónk belsejében, és hogyan változott a szénciklus évmilliárdok során. Mindez igazán csodaszámba megy, hiszen a Föld különleges körülményeinek, szerencséjének és a gyors felszínre jutásnak köszönhető, hogy egyáltalán léteznek ilyen színes, kozmikus ritkaságok.
