Az igazi Mars: Tényleg csak egy unalmas vörös porlabda?

Az igazi Mars: Tényleg csak egy unalmas vörös porlabda?
A Mars ősidők óta bűvöli az emberiséget, hiszen szabad szemmel is feltűnően vörösnek látszik az égen. Nevét a római hadistenről kapta, mivel színe a vérre emlékeztette az ókoriakat. Ez a kapcsolat nem véletlen: a Mars vöröses árnyalatáért a felszínén lévő vas-oxid, vagyis a rozsda felelős. Érdekesség, hogy a vér is a benne található vas miatt piros, így az ősi asszociáció valójában tudományos alapokon is nyugszik.

Hogyan néz ki valójában a Mars?

Ha igazán közelről nézzük, például a marsjárók által készített felvételeken, változatos színvilág tárul elénk. A bolygó nagy része inkább rozsdabarnás vagy sárgás, kevesebb rajta az élénkpiros. Már az első, 1976-ban landoló Viking űrszonda is olyan képet készített, ahol narancssárga por fedte a felszínt, a kövek pedig rozsdás árnyalatúak voltak. A Mars felszínének színei egyébként változók: a sarkvidéki jégtakarók fehérek, hiszen főként vízjégből állnak, amelyeket vékony szárazjégréteg (fagyott szén-dioxid) borít. Ez a réteg a napfény hatására gyorsan elpárolog, majd sötétedéskor újra képződik, ennek következtében a jégsapkák mérete a marsi évszakok szerint változik.

Több, mint amit az emberi szem lát

A Mars nemcsak a látható fény tartományában bocsát ki jeleket – a tudósok speciális távcsövekkel más hullámhosszakon is vizsgálják. A fény színe annak energiájától függ: a kék és ibolya fotonok például több energiát hordoznak, mint a narancssárgák vagy a vörösek. Az ultraibolya fotonok még ezeknél is energikusabbak, ezért van szükség naptejre a Földön; az infravörös fotonoké viszont kevesebb, ezek azok a fények, amelyeket az éjjellátó készülékek és speciális infravörös kamerák használnak.

A Hubble Űrteleszkóp mind a látható, mind az infravörös tartományban képes volt képet készíteni a Marsról. Ezek az infravörös felvételek úgynevezett hamis színeket kapnak, mivel az emberi szem nem érzékeli őket, a kutatók viszont így könnyebben vizsgálhatják az adatokat.

Új ablakok a marsi tájra

A NASA MAVEN szondája például 2013 óta ultraibolya képeken keresztül is megfigyeli a Mars felszínét és légkörét. Minden új kép információval gazdagítja a tudósokat: segít feltárni, hogyan alakult ki a Mars, meddig voltak aktívak a vulkánjai, hová tűnt a víz, és vajon kedvezőek voltak-e valaha az élet feltételei.

A csillagászok folyamatosan keresik az újabb képalkotó eljárásokat – legyen szó rádióhullámokról, mikrohullámokról, röntgensugarakról vagy gammasugárzásról – mindegyik más-más titokra derít fényt.


Következtetések: Mars, a színes valóság

Bár már több ezer éve figyeljük ezt a közeli szomszédot, a Mars még mindig bőven tartogat felfedeznivalót. A bolygó színe valójában korántsem egységesen vörös; a valóság ennél jóval színesebb és összetettebb.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján



Legfrissebb posztok