A Hold születésének titkai
A Hold körülbelül 4,5 milliárd éve keletkezett egy hatalmas ütközés során, amikor a Föld és a Mars-méretű Theia összeütközött. Ez elképesztő energiát szabadított fel, és forró magmával borította be mindkét égitestet. Ahogy ez kihűlt, elvileg egy teljesen egyforma, szilárd kéreg jöhetett volna létre a Hold minden pontján, de mégsem ez történt: a Föld felé néző oldalát sötét, bazaltból álló “tengerek” (mare), a túlsó felét pedig túlnyomórészt világos hegyvidék jellemzi.
Halogének: a Hold felszínének döntő befolyásolói
A tudósok a közelmúltban kimutatták, hogy a Hold két oldalának egészen eltérő fejlődéstörténetet adnak a benne lévő halogének (például fluor és klór) eloszlásai. Precíz laboratóriumi kísérletekkel sikerült megérteni, hogyan oszlik meg a klór a Hold ásványaiban és magmájában. Kiderült, hogy a hozzánk közelebb eső kéreganyag szokatlanul gazdag klórban, míg a Hold túlsó felén ez az elem alig található meg. Ez az árulkodó klóros “gőzpára” a Procellarum KREEP-vidéken, a holdi tengerek területén jelent meg, jellemzően kb. 3,5 milliárd éve, a gyakori vulkáni kitörések során.
Két világ, két múlt
Míg a Hold túlsó oldala a legkorábbi, 4,3 milliárd éves magma összetételét őrzi, addig a hozzánk forduló oldal felszínét jelentősen átformálták ezek a klórban dús gőzök és a vulkáni tevékenység. Az Mg-suite kőzetek mélyről, a köpeny ősi magmaóceánjából származnak, amely még a Hold születése utáni idők emlékét őrzi. A megfigyelések kiemelik a klórban dús vulkáni tevékenység döntő szerepét abban, hogy a Holdnak ennyire különböző két arca lett. Ez egyben megerősíti, mennyire fontosak a Hold túlsó oldalára irányuló új űrmissziók, mert csak ott őrződött meg érintetlenül a korai Hold titka.
