
Skeptikus fogyasztók, makacs hagyományok
Az európai ajánlás ellenére a vásárlók nagy része bizalmatlanul tekint a füstaromás lazacra. Norvégiában kifejezetten heves vitát váltott ki a téma, sok gyártó inkább ragaszkodik a hagyományos módszerekhez. A fogyasztók többsége ugyanis természetellenesnek tartja az aromával kezelt terméket, úgy gondolja, hogy romlik a hal minősége, és egészségügyi kockázatokat is sejt mögötte. A füstöléshez kapcsolódó ízélményben is a természetesség a döntő szempont.
Ízek harca: hagyományos füst kontra aroma
A kutatók kísérletsorozatban vizsgálták, mit szól a közízlés a kétféle füstölt lazachoz. A teszt résztvevői vakon kóstolták a termékeket, vagyis nem tudták, melyik készült hagyományosan és melyik aromával. Az eredmények szerint az igazán sós, füstös, természetesnek érzékelt ízek azok, amelyek a leginkább meggyőzték a fogyasztókat. A kutatók olyan, füstaromával kezelt lazacot is előállítottak, amelyet a kóstolók szinte a hagyományossal egy szinten fogadtak el. Mégis, mindez kevés volt: csupán 15% mutatott nyitottságot a füstaromás lazac iránt.
Kik az ellenzők? Kik a támogatók?
Az attitűdök feltérképezésére nagyszabású kérdőív készült több mint 1000 norvég fogyasztó részvételével. Az eredmények: 44% határozottan elutasította a füstízesítést, 36% semleges, 20% pedig támogató állásponton volt. Jellemző, hogy nem a legtájékozottabb, az élelmiszerek iránt rajongó fogyasztók a legpozitívabbak, hanem azok, akik általában kevésbé érdeklődnek a gasztronómia iránt, és nyitottabbak az élelmiszeripari technológiai újdonságokra.
A füstízesítés ellenségeit két csoportba sorolták. Az egyik csoport: a hagyományokat és természetességet kedvelő, társaságkedvelő, új dolgokra nyitott (de ebben a témában konzervatív) ínyencek; a másik: idősebb, vidéken élő, gyakran nyugdíjas emberek. Különböző társadalmi rétegek, de a mesterséges füstaroma elutasításában mégis közösek.
A következmények messzire nyúlnak
Nemcsak a norvég svédasztalról szól ugyanis a kérdés. Az ENSZ becslései szerint 2050-re tízmilliárd ember él majd a Földön, égető szükség van fenntartható, igazságosan elosztható élelmiszer-termelésre. Ehhez azonban a vásárlók hozzáállása is kulcsfontosságú: mik azok az új élelmiszer-feldolgozási módszerek, amelyeket elfogadnak, s mi az, amit soha nem ennének meg? Mert ha mindenkinek jusson elég étel, akkor muszáj változtatni a nyersanyagokon, a technológiákon, és bizony a régi szokásokon is.
A történet itt éles fordulatot vett: az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2024-ben visszavonta az összes korábban engedélyezett füstaroma EU-s forgalmazási engedélyét, mivel a legújabb tanulmányok szerint ezek az aromák is jelenthetnek egészségügyi kockázatot.
Mi lesz akkor a füstölt lazaccal?
A jövőben átfogóbb kutatásokra lesz szükség ahhoz, hogy eldőljön: van-e fenntartható, biztonságos, elfogadható alternatíva a hagyományos füstöléssel szemben. Addig azonban maradnak a hagyományos füstölés körüli viták és az ínyencek szkepticizmusa – és persze a norvég svédasztal egyik legfontosabb fogása, akárhogy is készül.
