Miért gyorsul fel bolygónk forgása?
A Föld forgásának változásait földi léptékben nem érezzük, csak a tudósok mérik ezeket milliomod másodperces különbségekben. Ezek az apró eltérések azonban betekintést engednek abba, mennyire bonyolult „gépezet” is a Föld, amelyet nemcsak a Nap és a Hold befolyásol, hanem saját belső szerkezete és légköre is. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a GPS-rendszerek és más helymeghatározó rendszerek pontosságát közvetlenül befolyásolja, mennyire pontosan ismerjük ezeket a változásokat.
Tudományos háttér és mérési technikák
Annak érdekében, hogy pontosan nyomon követhessék a Föld helyzetét és forgását, csillagászok világszerte mintegy 300 nagyon távoli, szupernehéz fekete lyukak által táplált objektumot figyelnek meg folyamatosan rádióteleszkópokkal. Az egyes adó-vevő állomások azonos forrásból érkező rádiójeleit összevetve pontosan kiszámítható, mikor és hol jár a Föld, így kiderül, mennyit és hogyan változik a forgási sebessége. Ennek köszönhetően a kutatók évekre, sőt évtizedekre visszamenőleg is követni tudják a forgási sebességet és időbeli ingadozását.
A mag hatása: meglepő gyorsulás
Noha hétköznapi tapasztalatunk szerint a Föld szilárd test, valójában belsejében hatalmas, holdnyi vas-nikkel olvadék áramlik körbe-körbe. Ez a dinamika hozza létre a mágneses teret, amely megvéd bennünket az űrből érkező sugárzástól. Az elmúlt évtizedekben azonban a Föld folyékony magjának mozgása lassult – ennek következtében bolygónk egésze kicsit gyorsabban kezdett forogni, hogy „kompenzálja” a változást. A rotáció sebességének ilyen, évtizedes nagyságrendű változásaiért főként a mag felelős. Ez magyarázza azt is, hogy 2016 óta már nem kellett „szökőmásodpercet” beilleszteni az időmérésbe, pedig a múlt század végén ez még rendszeres volt.
A légkör éven belüli mozgásai
A Föld légköre is folyamatosan változtatja tömegének eloszlását – ebben jelentős szerepet játszanak a futóáramlatok (jet streamek), amelyek évszakonként változnak. A déli félteke futóáramlata általában erősebb, míg az északi féltekén télen gyorsabbak az áramlatok, nyáron viszont kissé lelassulnak. Emiatt minden év nyarán – amikor északon tombol a nyár – a légköri „veszteség” miatt a Föld felszíne kicsit gyorsabban forog. Ezért a legrövidebb napok többnyire július-augusztusra esnek.
A Hold hatásai: évmilliókon átívelő lassulás és kéthetes ciklusok
A Hold kétszeresen is hat a földi nap hosszára. Geológiai időskálán nézve a Hold okozta árapály-fékeződés miatt a Föld forgása folyamatosan, de hibahatáron belül lassul. Ma egy nap 24 óra (86 400 másodperc), de 70 millió évvel ezelőtt – vagyis nem sokkal a dinoszauruszok kihalása előtt – nagyjából fél órával rövidebb volt a nap. Kisgyermekkorában, kb. 245 millió éve a Föld egy napja még csak 22,5 órás volt.
A mindennapokban a Hold által okozott árapály csak apró hullámokat vet az óceánokon és a bolygó felszínén – ám ez a tömegmozgás minimális súrlódást okoz. A Hold pályája enyhén dől a Föld egyenlítőjéhez képest, ezért a kötési pontok és a dagálycsomók észak és dél között vándorolnak kéthetente. Amikor a Hold a legészakibb vagy legdélibb pontján jár, az árapálydudorok közelebb kerülnek a Föld forgástengelyéhez. Ezeken a napokon a bolygó – akárcsak a műkorcsolyázó, amikor behúzza a karjait – észrevétlenül, ám mérhetően gyorsabban forog. Ilyen gyorsulások nagyjából kéthetes ritmusban jelentkeznek.
Mi várható az elkövetkező időszakban?
Bár a tudósok egyre pontosabb modellekkel dolgoznak, mégsem tudják előre jelezni, hogy a jövőben pontosan hogyan változik majd a Föld forgása – főleg, mert a mag aktivitása jelenlegi ismereteink szerint igen kiszámíthatatlan. Jelenleg úgy tűnik, hogy 2025. augusztus 5-én a nap akár másfél ezredmásodperccel is rövidebb lehet a szokásosnál, és augusztus 18. is esélyes az év legrövidebb forgására. Összehasonlításképp: 2024. július 5-én a nap 1,66 ezredmásodperccel volt rövidebb a normálnál.
Nem szabad elfeledni, hogy mindannyiunk élete – közvetve vagy közvetlenül – ezekhez az aprónak tűnő, de valójában jelentős változásokhoz kötődik. A tudomány folyamatosan figyeli, mikor pörög leggyorsabban bolygónk – és talán van ebben némi irónia, hogy valószínűleg több időt töltöttél el e cikk elolvasásával, mint amennyit valaha is „elveszítesz” ezeknek a különösen gyors napoknak köszönhetően.
