Mi változott a vállalatnál vagy az iparágban?
Ilyen körülmények között felértékelődik a fundamentális elemzés szerepe. Mindenekelőtt azt kell felmérni, történt-e bármi lényeges változás a cégnél vagy az iparágban, amely a jövőbeni eredményességét befolyásolhatja. A részvény árfolyama rövid távú hangulatot tükröz, de a hosszú távú befektetőknek a cég tartós pénztermelő képessége a fontos. Ha megdől a kezdeti befektetési tézis, lehet, hogy érdemes kiszállni. Egy-egy rossz hír vagy átmenetileg kedvezőtlen adat önmagában még nem indokolja az eladást, de ilyenkor újra, objektíven kell mérlegelni, továbbra is érdemes-e a részvényben maradni. Viszont ha minden lényeges szempont változatlan, a visszaesések épphogy jó vételi lehetőséget nyithatnak.
Változott valami makrogazdasági szinten?
A következő szempont, hogy történt-e bármi a gazdaság nagy egészében – például globális esemény vagy jegybanki beavatkozás –, ami miatt változhat, hogy mennyit hajlandók fizetni a befektetők a vállalat nyereségéért. Az inflációs várakozások növekedése például a Fed kamatemeléséhez vezethet, ami leszoríthatja az értékeltségi szinteket. Ezért érdemes tágabb összefüggéseiben is szemlélni a céges kilátásokat, hiszen a makrokörnyezet gyorsan átírhatja a szabályokat.
Mekkora az értékelés a múltbeli adatokhoz viszonyítva?
Az úgynevezett értékelési szorzók (pl. P/E, PEG) segítenek eldönteni, hogy egy részvény most drágán vagy olcsón forog-e a saját múltjához és versenytársaihoz képest. Ha a múltban hasonló helyzetekben a piaci értékelés nagyobb volt, lehet, hogy most van tér a felértékelődésre. Fordított esetben viszont visszaesés is következhet. Akár a Wells Fargo példájánál is érdemes megnézni, a korábbi optimális szintek alapján hová érhet még fel vagy mennyit eshet vissza egy részvény, és ehhez viszonyítani a döntést.
Mit mutat a technikai elemzés?
Ha összeállt a reális értékelés, tanulságos ránézni a grafikonokra is. Az 50 és 200 napos mozgóátlag, a forgalom, illetve a momentumindikátorok, például az RSI, segíthetnek megjósolni a közelgő támaszokat és ellenállásokat. Ha az árfolyam egy erős technikai szintnél stabilizálódik, lehet, hogy jó vásárlási pont adódik. Viszont ha a fontos, hosszú távú támaszok is letörnek, érdemes türelmesnek maradni, inkább kivárni a pánik elülését vagy a lendület visszatérését.
Mekkora most a részvény súlya a portfóliódban?
Mielőtt vennél vagy eladnál, érdemes felmérni, mennyi a meglévő kitettséged. Egy diverzifikált portfólióban például 5–6 százalék lehet az ideális egyes részvényeknél. Ha ennél kevesebb a pozíciód, lehet helyed bővíteni, ám egy közel maximális súly mellett már inkább érdemes csak jelentősebb esések után növelni. Így jobban átláthatóvá válik, mikor érdemes felerősíteni vagy épp visszavágni a meglévő állományt.
Vannak közelgő események, amelyek befolyásolhatják a részvényt?
Az utolsó fontos kérdés: vannak-e közelgő katalizátorok, amelyek rövid távon komolyan mozgathatják az árfolyamot? Ilyen lehet például egy gazdasági adat közzététele, egy jogi vita rendeződése vagy akár egy negyedéves gyorsjelentés. Ezek előtt óvatosabbnak érdemes lenni, hiszen előfordulhat, hogy egyébként kiváló eredmények után is eladási hullám indul el, mint például az Nvidia esetében, ahol a kiemelkedő negyedév után is esett az árfolyam. Ezért a jó előrejelzés nem mindig garantál azonnali sikert, a lényeg, hogy a stratégiai döntéseket minden ismert információ birtokában, higgadt fejjel hozzuk meg.
A helyzet egy csapásra megváltozhat a tőzsdén, de ha a fenti kérdéseket tudatosan végignézed, jóval nagyobb eséllyel hozol megfontolt és sikeres döntést – még ebben az ingadozó, MI-lufitól, kamatvárakozásoktól és globális eseményektől terhelt piaci környezetben is.
