A stratégiai anyagok klubjában
Az állami Securities Times már kedden iparági forrásra hivatkozva megerősítette: az új szabályok az ezüstöt olyan mértékű ellenőrzés alá helyezik, mint a ritkaföldfémeket. Ez azt jelenti, hogy az export engedélykötelessé válik, és várhatóan egyre nehezebb lesz hozzájutni az ezüsthöz a külpiacokon. Nem egyértelmű, de lehetséges, hogy Kína döntései alapjaiban változtathatják meg a világ ellátási láncait. Az Európai Unió kereskedelmi kamarájának novemberi felméréséből kiderül: a tagvállalatok többsége szerint a kínai exportkorlátozások már most is éreztetik hatásukat.
Felpörgött az ezüstpiac
Az USA tavaly ősszel az ezüstöt is stratégiai ásványi anyaggá minősítette, kiemelve fontos szerepét az elektromos áramkörök, akkumulátorok, napelemek és orvosi eszközök gyártásában. Kína 2024-ben a világ legnagyobb ezüstkitermelője, és egyben óriási tartalékokkal is rendelkezik. Mindössze 220 tonnát importált, miközben több mint 4600 tonnát exportált idén. Az új korlátozások bejelentése óta két kínai vállalat is a piaci ár felett próbált ezüstöt vásárolni a kanadai Kuya Silvertől, és egy indiai cég is jelentkezett kiemelkedően magas ajánlattal.
Ezüstláz és gyengülő dollár
Látványosan meglódultak az árak: az ezüst ára az év eleje óta megduplázódott, és rövid időre 80 dollár (kb. 29 000 forint) felett is járt unciánként. Most éppen 73 dollár (kb. 26 500 forint) körül mozog, de ezzel is minden idők második legjobb évét zárhatja 1979 óta, amikor a fém ára közel 470 százalékkal nőtt. Az arany ára is több mint 60 százalékkal emelkedett idén, elérve a 88 000 dollár (kb. 32 millió forint) körüli szinteket, miközben a dollár árfolyama majdnem 9,5 százalékot gyengült – ilyen gyenge teljesítményt utoljára 2017-ben produkált az amerikai deviza. Nem egyértelmű, de lehetséges, hogy ez az ezüst- és aranyláz a befektetők menekülőútját jelzi a dollárból a nemesfémek felé.
