Óriási bizonytalanság a klímamodellekben
Nemcsak a klímaszkeptikusok, hanem a tudományos közösség is aggódik amiatt, hogy eddig alábecsültük a mérsékelt ütemű felmelegedés következményeit. A kutatást végző német Helmholtz Klímakutató Központ szakemberei 50 különböző klímamodellt elemeztek, nemcsak az átlagokat figyelve, hanem minden modellt külön-külön is megvizsgáltak. Így fény derült arra, hogy míg átlagosan 2 Celsius-fokos melegedés (azaz 3,6 Fahrenheit-fok) csak mérsékelt hatásokat mutat, néhány modell szerint bizonyos régiókban és szektorokban legalább akkora vagy még súlyosabb szélsőségek jöhetnek, mint amilyeneket 4 Celsius-fokos vagy annál nagyobb emelkedéssel várnánk.
A legveszélyeztetettebb területek
A vizsgálat három fő szektorra koncentrált: a sűrűn lakott városokra, a nagy mezőgazdasági termelőterületekre és az erdőségekre. Sűrűn lakott térségekben 2 Celsius-fokos melegedés mellett a csapadékmennyiség 4–15%-kal is nőhet, ami komoly áradásokat okozhat, mert a városi vízelvezetés sok helyen nem képes kezelni az ilyen extrém mennyiséget. A legrosszabb forgatókönyvek Indiában és Afrika középső részén várhatók.
A nagy mezőgazdasági területeken az aszályos évek gyakorisága tovább nőhet; a modellek negyedében a 2 Celsius-fokos felmelegedés éppolyan súlyos vagy még súlyosabb aszályokat okoz, mint amilyenek 4 Celsius-fokos melegedésnél várhatók. Különösen kitett az indiai szubkontinens, Kelet-Ázsia, Dél-Amerika délkeleti része, Ausztrália délkeleti vidékei, a Kaukázus és Észak-Amerika középső övezete.
Az erdőségekben a modellek ötödében már 2 Celsius-fokos melegedésnél is extrém tűzveszély mutatkozik. A jelenség leginkább Kanadában, Közép-Afrikában, Dél-Amerika északkeleti részén, Északkelet-Európában és Oroszország egyes területein jelenik meg, ahol a legnagyobb szénmegkötő erdők találhatók, és amelyek az utóbbi húsz évben már most is jelentős veszteségeket szenvedtek.
Miért veszélyes az „átlagokra” hagyatkozni?
Az egyes modellek között hatalmas a szórás, ezért ha csak az átlagos forgatókönyvre alapozunk, könnyen hamis biztonságérzetünk lehet. Bár ilyen szélsőséges forgatókönyvek bekövetkeztének az esélye alacsonyabb, mégis fel kell készülni rájuk, mert ha mégis bekövetkeznek, súlyos következményekkel járhatnak. Az aszályokat részben jobb vízgazdálkodással enyhíthetjük, de a valóságban mindig számolni kell váratlan, kedvezőtlen meglepetésekkel is.
A történet tanulsága egyértelmű: minél gyorsabban és radikálisabban mérsékeljük a globális felmelegedést, annál kisebb az esélye annak, hogy a klímaváltozás legsúlyosabb következményeivel kelljen szembenéznünk – még akkor is, ha csak mérsékelt ütemben nő az átlaghőmérséklet.
