
Nátriumhiány az emelkedő hőmérséklet miatt
A Maharashtra államban, Indiában dolgozó Shakuntala Admane példája jól szemlélteti a veszélyt: négyórás hőségben végzett munka után összeesett, és kiderült, hogy hyponatraemiában szenved. A hasonló esetek egyre gyakoribbak India-szerte a tavaszi és nyári hőhullámok alatt. Bár országos statisztikák nincsenek, a helyi szakemberek folyamatosan észlelik a kimerültséggel, zavartsággal és görcsökkel jelentkező pácienseket.
A helyzet nem egyedülálló Indiában. Nemzetközi kutatások is azt mutatják, hogy a hyponatraemia előfordulása párhuzamosan nő a hőmérséklet emelkedésével, különösen az idősek körében. Mivel a klímaváltozás tartósabb és gyakoribb hőhullámokat okoz világszerte, a nátriumhiányos esetek száma drámaian növekedhet a közeljövőben.
Hő, izzadás és sóvesztés
A 2024-ben publikált kutatás 23 ország adatait elemezve igazolta, hogy magas hőmérsékleten szinte mindenhol megemelkedik a hyponatraemiás esetek száma. Németországi adatok alapján például, amikor a hőindex (amely a hőmérséklet mellett a páratartalmat is figyelembe veszi) meghaladta a szokásos szintet, megkétszereződött az extrém meleg napok száma, és az ilyen esetek is megszaporodtak. Svéd kutatók pedig azt találták, hogy már 20 Celsius-fok felett is jelentősen nő a hyponatraemia aránya Stockholmban.
Az előrejelzések szerint Svédországban az évszázad végére legalább 2-3 Celsius-fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet. Ez akár 14 százalékos növekedést is okozhat a sóhiányos esetekben, az idősek körében pedig akár 66 százalékos emelkedés is várható. Globális szinten 2025 és 2029 között szinte biztosan lesz olyan év, amikor a hőmérséklet átlépi az ipari forradalom előtti átlaghoz képest mért 1,5 Celsius-fokos kritikus határt, ami csak tovább növeli a kockázatokat.
A melegben történő intenzív izzadás során a szervezet jelentős mennyiségű vizet és elektrolitot, főként nátriumot veszít. Amennyiben ezt főleg vízzel, sópótlás nélkül pótoljuk, a szervezet nátriumszintje veszélyesen lecsökkenhet. Az idősek és a betegek különösen veszélyeztetettek, mert náluk a veseműködés, a hormonális szabályozás és a folyadékháztartás egyensúlya is sérülékenyebb.
Gyógyszerek és egészségi állapotok
A nátriumegyensúly további romlásáért különféle gyógyszerek is felelősek lehetnek. A vízhajtók (diuretikumok), amelyeket gyakran írnak fel szív- és vesebetegségekben, melegben fokozottan hajlamosítanak hyponatraemiára, mivel nemcsak a vizet, hanem az elektrolitokat is kiürítik. Emellett az antidepresszánsok, antipszichotikumok és görcsoldók is felboríthatják a só-víz háztartást, időskorban a vesefunkciók, hormonális és anyagcsere-változások is tovább növelik a veszélyt.
A korral egyre gyakoribbá válnak azok a betegségek – például vesebetegség, fertőzések vagy akár csak az általános legyengülés –, amelyek nehezítik a szervezet nátrium- és vízháztartásának szabályozását.
Mit tehetünk a hőség okozta nátriumhiány ellen?
2030-ra a föld lakosságának hatoda, mintegy 1,4 milliárd ember lesz 60 év feletti. Ez az arány, a felmelegedő klímával együtt, robbanásszerűen növeli a veszélyeztetettek számát.
A szakértők szerint a legfontosabb, hogy a veszélyeztetett csoportok – különös tekintettel az idősekre és a krónikus betegekre – részletes tájékoztatást kapjanak a hőhullámok idején szükséges óvintézkedésekről. Ilyen lehet a hőriasztási rendszerek bevezetése, a megfelelő elektrolitpótlás hangsúlyozása, a mértékletes vízfogyasztás, valamint a fizikai aktivitás korlátozása a legmelegebb órákban. Nem elég csak vizet inni – a só vagy más elektrolitok pótlása elengedhetetlen.
Különösen azokon a területeken, ahol a mezőgazdasági munka még hőségben sem kerülhető el, létfontosságú a tájékoztatás és az egészségügyi ellátáshoz való könnyebb hozzáférés. Admane példája is mutatja: korábban gond nélkül tudott napi nyolc órát dolgozni, most már négyórás munka után is csak kezelések – és elektrolitpótlás – után tud visszatérni a földre. Lánya, Jayashree Pandav, aki szintén mezőgazdasági munkás, már-már természetesnek tekinti a rendszeres orvosi ellátást a hőhullámok miatt kialakuló visszatérő hyponatraemia miatt.
Ahogy a Föld hőmérséklete emelkedik, a sópótlás és a megelőzés kérdése egyre nagyobb figyelmet és tudatosságot követel – nemcsak azoktól, akik nap mint nap a hőségben dolgoznak, hanem mindannyiunktól.