
Kőbe zárt marsi időutazás
Az NWA 16788 nem csupán ritka lelet, hanem tudományos aranybánya is lehet, hiszen a Földön eddig kevesebb mint 400 marsi meteoritot regisztráltak, ezek többsége pedig alig nagyobb egy kavicsnál. A marsi meteoritok valójában olyan sziklák, amelyeket becsapódó aszteroidák és üstökösök ragadtak ki a Mars felszínéből, majd millió vagy milliárd évekig keringve jutottak el bolygónkra. Bár a marsjárók már vizsgáltak köveket a bolygón, visszahozni ide mintákat még mindig nem sikerült – ilyen küldetés legkorábban 2031-re várható. Addig az ilyen meteoritok jelentik az egyedüli ablakot a Mars történetére.
Mi mindent rejthetnek a marsi meteoritok?
A most elárverezett meteorit mellett a Sotheby’s New York-i aukcióján dinoszaurusz-csontváz, neandervölgyi szerszámok, ásványritkaságok és további 100 exkluzív tétel is gazdára talált. Ugyanitt egy késő jura kori ragadozó dinoszaurusz csontváza 10,7 milliárd forintért kelt el, ami minden idők harmadik legdrágább ilyen aukciós eladásának számít.
A marsi meteoritok már eddig is tartogattak meglepetéseket: például Marokkóban 2023-ban egy új ásványt fedeztek fel egy ilyen kőben, 2024-ben pedig egy egyetemi gyűjteményben őrzött meteoritból vontak le újszerű következtetéseket. Szakértők szerint az eddig ismert, Földre hullott marsi meteoritok mindössze öt marsi becsapódási helyhez köthetők – ami óriási jelentőségű a bolygó múltjának feltérképezésében. Kérdés, hogy az új tulajdonos hozzáférést biztosít-e a tudósoknak az NWA 16788 kutatásához, vagy végleg vitrinbe zárja ezt a kozmikus időgépet.