Árfolyamvihar, vezető indexek és a VIX ugrásai
Az elmúlt fél évben a részvénypiacokat globális kereskedelmi háborúk, hirtelen bevezetett, majd gyorsan feloldott vámintézkedések, valamint a Közel-Keleten bekövetkezett előre nem látható, úgynevezett fekete hattyú események billentették ki egyensúlyukból. Áprilisban a VIX index – a Wall Street félelemindexe – kilőtt, mivel az indexek napon belül is jelentős mozgásokat produkáltak.
Ebben a hektikus környezetben akadnak ellenállóbb piacok is: a német DAX index idén már több mint 18%-kal erősödött, és vezeti az európai mezőnyt. A londoni FTSE 100 közel 9%-os pluszban áll, míg a francia CAC 40 csak szerény, 5%-os növekedést tud felmutatni. Ugyanakkor a Goldman Sachs szerint a makrogazdasági bizonytalanság és a kiszámíthatatlan gazdasági környezet újabb volatilitási hullámot hozhat az év második felében.
Központi bankárok Sintrában, Trump árnyékától sem szabadulni
Sintra városa a héten ismét a világ vezető monetáris döntéshozóinak találkozóhelye lesz. A befektetők abban bíznak, hogy az EKB és társai iránymutatást adnak a következő időszakra, miközben Washingtonból érkező politikai nyomás – főként Donald Trump részéről – tovább fokozza a bizonytalanságot. Trump legutóbb személyesen is támadta Jerome Powell Fed-elnököt, akit szerinte le kellene váltani – felmerült, hogy ideiglenes helyettest is kijelölne.
Powell ugyanakkor óvatosságra intett: szerinte a központi bankoknak kivárásra kell játszaniuk, és csak akkor lépniük, ha egyértelművé válnak a kereskedelmi háborúk gazdasági hatásai. Christine Lagarde, az EKB elnöke hétfő esti nyitóbeszédében várhatóan hangsúlyozni fogja, hogy az eurónak ki kell használnia ezt a helyzetet, és globális jelentőségre kell szert tennie.
A brit Munkáspárt első éve: ígéretekből gyors kiábrándulás
Jövő pénteken lesz egy éve, hogy a brit Munkáspárt átvette a kormányzást az alsóházi választáson, tizennégy év konzervatív uralom után. Bár Keir Starmer miniszterelnök nagy lelkesedéssel indított, lendülete gyorsan megtört: jelenleg népszerűsége riválisai – például a Reform Párt vezére, Nigel Farage, a Liberális Demokraták Sir Ed Davey-je és a konzervatív Kemi Badenoch – mögé szorult.
Starmernek külső és belső nyomással is szembe kell néznie: nehéz külpolitikai helyzet, folyamatos bírálatok Ukrajna és a Közel-Kelet kapcsán, miközben három sikeres kereskedelmi megállapodás – Európával, Indiával és az első amerikai szerződés – sem javított a kormány megítélésén. A legnagyobb elégedetlenséget azonban továbbra is a belpolitikai és gazdasági kihívások okozzák, amelyek máris bizonyos reformok felülvizsgálatára kényszerítik Starmert és csapatát.
