
Kritikus alapanyagok – Kínát kellene utolérni
A ritkaföldfém-mágnesek nélkül nem működnének az elektromos autók, szélturbinák, okostelefonok, orvosi berendezések, de még az MI-alkalmazások vagy a csúcstechnológiás fegyverek sem. Jelenleg a kontinens szinte minden ilyen mágnest Kínából vásárol, pedig Európa az egyik legnagyobb exportpiaca a kínai ritkaföldfémeknek. Érdemes kiemelni, hogy Kína a világ ritkaföldfém-bányászatának közel 60 százalékát, a mágnesgyártás 90 százalékát adja, így a piacot gyakorlatilag Kína uralja.
A Neo Performance Materials vezérigazgatója, Rahim Suleman szerint a narvai üzem idén 2 000 tonna ritkaföldfém-mágnest állít elő, de ezt szeretnék rövidesen 5 000 tonnára növelni, hogy lépést tartsanak a döbbenetes ütemben bővülő kereslettel. Az üzem az EU teljes igényének kb. 10%-át fedezheti, miközben az éves igény nagyjából 20 000 tonna.
Gyártás Európában: nehezített pálya
Az EU-nak saját bőrén kellett megtapasztalnia, mit jelent, ha egyetlen ország uralja a kritikus ellátási láncokat. Az utóbbi években Kína több ízben is exportkorlátozásokat vezetett be, amelyekkel a világpiacon is jelentős fennakadásokat okozott. A következmények messzire nyúlnak: az autógyártás, a zöldenergia-szektor és számos más stratégiai iparág jövője forog kockán. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2025 októberében jelentette be a RESourceEU kezdeményezést, amely hosszú távon biztosítaná Európa hozzáférését az életbevágó ásványkincsekhez.
Iparági szereplők szerint azonban az ambiciózus célokat nehéz lesz elérni. Egyrészt Európában jelenleg széttagolt és gyenge a ritkaföldfém-ellátási lánc, ráadásul a gyártási költségek magasabbak, miközben a szabályozás sokszor túlságosan bürokratikus, a támogatások pedig nem elegendőek. A növekvő kínai vámok, piacvédő lépések és villámgyors technológiai előnyök mind-mind tovább nehezítik a helyzetet. Egy szó, mint száz: a kereslet nagy része még jó darabig kínai forrásból érkezik.
Orosz közelség – geopolitikai feszültségek mentén
A narvai gyár földrajzi elhelyezkedése is különös: pár száz méterre áll az orosz határtól, és mindössze egy folyó választja el Oroszországtól. Moszkva korábban már jelezte, hogy Narvát történelmi okokból vissza kívánná szerezni, így a helyszín stratégiai szempontból sem mellékes.
A Neo döntése mögött egyértelmű gazdasági és infrastrukturális okok is húzódnak. Az észtek már régóta együtt dolgoznak a céggel, az országban adottak a képzett, szorgalmas szakemberek és a megfelelő háttér, ráadásul már egy meglévő ritkaföldfém-szeparáló üzem is működik itt. Az Európai Unió is támogatja a projektet: 8 milliárd forinttal (kb. 21,7 millió dollárnak megfelelő összeggel) járult hozzá az induláshoz.
Jövőkép: az első lépések Európa önállósága felé
Bár a narvai üzem most még csak kis hányadát állítja elő az európai igénynek, fontos jelzés: van alternatíva. Az ellátás diverzifikálása kulcskérdés lett, miután Kína világossá tette, hogy akár egy tollvonással felforgathatja a globális ellátási rendet. Észtország számára a fejlesztés különösen jól jött, hiszen a régióban a fosszilis energiahordozók kivezetésével új beruházásokra, stabil munkahelyekre van szükség.
Érdemes kiemelni, hogy az együttműködések már elindultak a világ legnagyobb autóipari beszállítóival, így a Bosch, a Schaeffler, a Volkswagen vagy a BMW is európai mágnesszállítóra számíthat a jövőben. Az EU hosszú távú célja, hogy legalább részben leváljon Kínáról, és hogy iparát és szabadságát ne csupán a szándék, hanem az ellátási lánc is garantálja.
