Egyensúlyozás az adatok tengerén
A kutatók egy új matematikai modellt dolgoztak ki, hogy pontosabban mérhessék, hogyan haladnak az országok a fenntarthatóságban – ráadásul az eltérő induló erőforrásokat is számításba veszik. A jelenlegi rendszerben 17 cél teljesítését nézik 102 indikátor alapján, amelyek közül 34 több területhez is kapcsolódik, így az átfedések és az adathiány is gyakori. Az ilyen összetett vizsgálat könnyen pontatlanná válhat, ezért a csapat egy továbbfejlesztett Data Envelopment Analysis (DEA) módszert alkalmazott, amely „Ensemble-DEA” néven fut. Ez ezer kis modellt futtat, egyenként nyolc véletlenszerűen kiválasztott indikátorral, majd ezek összesített eredményét értékeli, így a végeredmény kiegyensúlyozottabb és igazságosabb.
Észak és Nyugat előnye, Dél és Kelet lemaradása
A 2019-es adatokon alapuló felmérés szerint a két fő törésvonal egyértelmű: észak–déli, illetve nyugat–keleti különbség figyelhető meg Európa SDG-eredményeiben. A skandináv és Benelux országok messze előrébb járnak a fenntarthatóság felé vezető úton, míg Közép- és Kelet-Európa gyakran az alsóbb helyeken végez. Spanyolország például a 27 uniós tagállam közül csupán a 20. helyen végzett, összhangban az ottani jóléti rendszer fejlettségére utaló más mutatókkal is. Az európai fejlődés láthatóan több sebességgel zajlik, ahol a jóléti különbségek erősen meghatározzák a fenntarthatósági teljesítményt is.
