Kitalált filmek és referenciák
Az egyik példában egy soha nem létezett, 2008-as National Film Board-filmet, az Iskolai játékok (Schoolyard Games) címűt idézik, amelyet a filmszövetség szóvivője szerint valójában soha nem készítettek el. A kérdéses hivatkozás egy egyetemi stíluskalauz mintapéldája, amely már az első oldalon figyelmeztet, hogy „sok hivatkozás fiktív”, csak a helyes formázást illusztrálja. Valaki – vagy éppen egy chatbot – ezt másolta át szó szerint, mintha valódi forrás volna.
Hamis tudományosság MI-segítséggel
A Memorial Egyetem egyik professzora szerint a forrásgyártás mögött minden bizonnyal generatív MI állhat. A hibás vagy egyszerűen kitalált hivatkozások az MI nyelvi modellek ismert problémái közé tartoznak, hiszen ezek a szoftverek hajlamosak „bizonyosnak tűnő, de teljesen kitalált” forrásokat létrehozni. Még azok az MI-programok is, amelyek hozzáférnek internetes forrásokhoz, gyakran téves vagy nem létező műveket adnak meg referenciaként – elég, ha a megfelelő formát követik ahhoz, hogy a gyanútlan emberi ellenőrök se vegyék észre a csalást.
Az irónia: etikus MI-használat és szégyen
A jelentés egyik legfontosabb ajánlása, hogy a tanároknak és a diákoknak ismerniük kellene az MI, az adatvédelem és a felelős technológiahasználat alapjait. Ez még kínosabbá teszi, hogy több forrás sem létezett. Egy politológus napokat töltött a hivatkozások ellenőrzésével, mivel a reformdokumentum országos oktatáspolitikát is befolyásolhat. Az ügy kirobbanása után a szerzőbizottság egyik társelnöke visszautasította az interjút; az oktatási minisztérium pedig elismerte, hogy néhány forrásnál probléma lehetett, és ígéretet tett a javításra.
