Furcsa időjárási fordulat mentette meg a jeget
A kutatók szerint mindez a sarkvidéki légköri mintázatok változásának köszönhető. A főszereplő a NAO (Észak-atlanti oszcilláció), amely 2012 előtt negatív fázisban volt, így melegebb levegőt és erőteljesebb olvadást eredményezett. Ezzel szemben 2012 után a NAO pozitívra váltott, ami erős nyugati szeleket, élénkebb vihartevékenységet és hidegebb, sarkkörön belül rekedt levegőt hozott – vagyis olyan feltételeket, amelyek némileg megvédték a sarki jeget a további pusztulástól.
Az átmeneti javulás vége: 2030–2040
A szakemberek azonban figyelmeztetnek: ez a szerencsés időjárási periódus várhatóan 2030 és 2040 között éri el a csúcspontját, utána a NAO ismét fázist vált, és egy újabb, még gyorsabb jégolvadási szakasz kezdődhet. Amennyiben nem sikerül jelentősen csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, az északi-sarki jég meredek visszaesése komoly éghajlati és környezeti válságokat válthat ki már a következő évtizedekben is.
Végső figyelmeztetés a klímaváltozásra
A NAO és az AO (sarkvidéki oszcilláció) együttes hatása kulcsfontosságú az északi-sarki éghajlat szempontjából: pozitív fázisuk során erősebb sarki szelek alakulnak ki, amelyek a hideg levegőt fogva tartják, de amint véget ér ez a ciklus, a jégolvadás újra felgyorsulhat. A jelenlegi megtorpanás ezért inkább vihar előtti csend, mintsem a klímaharc sikertörténete.
